„Arra a kérdésre, hogy milyen lehetett (volna) a nője, szerintem a legjobb válasz, hogy boldog. Mert Jézus abban a korban és kultúrában, amikor az asszonyt sokan biológiai gépnek és másodrendű embernek tekintették, a nőkhöz gyengéd, kedves és tisztelettudó volt. Nő nem szólíthatott és nem érinthetett meg férfit, főleg egy rabbit; de Jézus maga provokált ilyen helyzeteket. Prostituáltakat fogadott magához, megszabadítva őket az életvitelükből, »tisztátalan« asszonyokat gyógyított meg. És a vallásos emberek, akik az akkori szokás szerint három dologért adtak hálát (köszönöm, hogy nem,vagyok pogány, nem vagyok szegény és nem vagyok nő), Jézus »csajozásán« mélyen felháborodtak. Ami a názáreti mestert nagyon nem érdekelte.
A mi helyzetünkre és korunkra alkalmazva a sztorit, azt mondhatjuk: a jézusi lelkület elkelne, főleg a kereszténydemokraták háza táján. Elvitették szerencsétlen Varga Istvánnal a balhét, pedig nem tett mást, mint kimondta egy nehéz nap után, a parlamenti éjszakában azt, amit olyan sokan gondolnak. Igen, a nő a mi társadalmunkban sokak szemében másodrendű, a formálisan (külsőlegesen) vallásos körökben különösen. És ez nem változik attól, hogy Rogánné belázad.
Amiért nem hiszem, hogy Jézusnak felesége lett volna, az az, hogy az ő felesége, pontosabban jegyese más: az egyház. Azok, akik hozzá tartoznak, akik őt akarják követni, kortól és nemtől, kultúrától és felekezettől függetlenül.”