Visszanyertem a szabadságomat

„Miért érezte úgy, hogy fel kell szólalnia a nehéz szociális helyzetbe került újságírók érdekében?

Mert most jött el az a pillanat, hogy nemhogy hallgatni nem szabad, de beszélni kell, el kell mondani mi történt és fel kell tárni az okokat, annak érdekében, hogy megállítható legyen az elbocsátás-hullám, ami nem csak az újságírókat, de gyakorlatilag a kultúra minden szereplőjét érinti. Tapasztalt, bölcs és nagy tudású embereket tesznek ki nem csak gazdasági, hanem politikai okok alapján a munkahelyükről, akik nagyon nehezen találnak munkát, ha egyáltalán.

Hogyan használhatják az újságírók a szakmájuk során szerzett készségeiket az újrakezdésben? Ha tanácsot kérnének Öntől, mit mondana azoknak, akik Önhöz hasonlóan munkakeresésre kényszerülnek?

Amikor elkezdtem munkát keresni, nem hittem el, hogy nem fogok állást találni. Nagyjából ötven embert kerestem meg, főleg volt régi interjúalanyaimat, de a sajnálkozáson kívül érdemi segítséget nemigen kaptam. Nagyon megbetegedtem, kórházba kerültem, nem akartam folytatni a szakmát. Amikor az orvosok jóvoltából újra talpra álltam, elhatároztam, hogy nem adom fel, és akkor alapítottam egy saját honlapot, ez a Magyarok a nagyvilágban; ahol én vagyok a felelős szerkesztő, az olvasószerkesztő gépírónő és a takarítónő is – valamint én finanszírozom a honlapot. Úgy érzem, innen teljes mértékben visszanyertem a szabadságomat.

Tanácsot adni nem tudok, de szívesen átadom, amit tudok. Ami a legfontosabb: az újságíró soha ne adja fel. Bízzon a megszerzett tudásában, becsülje meg az életművét, a tudást, amit már megszerzett, mert nem volt hiába az a rengeteg munka és lemondás, ami ezzel a szakmával jár. Kreatívnak kell lenni, mindent meg kell próbálni. Meg kell tanulni fotózni, tördelni, idegen nyelvet és nyomdai ismereteket, nem kell félni az idegenvezetői, tanári, mentori állásoktól sem. Sőt, meg kell tanulni ingyen dolgozni, pusztán a munkavégzés öröméért, és érdemes keresni olyan civil szervezeteket, amelyeknek a munkájához kapcsolódni tudunk. Minden nap meg kell erősíteni magunkat. Nagyon kell bízni a szerencsében, elsősorban pedig magunktól kell várni a segítséget.”