„Talán emlékeznek rá! Annak idején a Kibeszélő című műsorban már az első telefonálásakor éreztem, hogy szinte minden politikai kérdésben »egy húron pendülünk«. Tudta, hogy ő az egyik kedvenc telefonálóm, mégis, soha nem élt vissza a helyzettel, ritkán telefonált, és akkor is csak úgy, ha igazi mondanivalója volt. Minden bejelentkezését azzal zárta, hogy az ország megérett egy radikális változásra. Aztán valamelyik Gárda avatáson megszólított, azonnal megismertem a hangjáról. A Kibeszélő című műsornak, illetve annak a várakozás teli korszaknak, a mi szubkultúránknak egyik emblematikus figurája volt.
Bizonyára feltűnt Önöknek, hogy múlt időben beszélek róla. Múlt héten volt a temetése. Hirtelen ment el, minden előzmény nélkül. Nem tudtam elmenni a temetésére, mert szinte ugyanabban az időben felszólaltam a Parlamentben. Gyújtottam egy gyertyát, és magamban megfogalmaztam pár gondolatot, amivel elbúcsúztattam őt: »Kedves Feri! Radikális változásról bizony nem beszélhetünk. Amitől, akiktől féltetted szeretett hazádat, bizony jelen vannak. Mégis elindult valami a magyar közbeszédben, amiről eddig soha nem volt szó, beszélünk a cigánybűnözésről, szó esik a cionista törekvésekről, szobrot kapott Horthy, Wass Albert stb. Tudom ez nem sok, de hasonlítsuk össze, hogy álltunk pl. 2006 őszén. Nagyon fáj, hogy nem érted meg, amikor már nem csak szimbolikus, hanem igazi eredményekről is beszélhetünk. Itt és most megígérem Neked, hogy mindent meg fogunk tenni, nem számít, akárhogy is gyaláznak, fenyegetnek bennünket. Tartozunk ezzel az összes felmenőnknek, tartozunk a Te korosztályodnak, amelynek elvették a normális élet lehetőségét, és tartozunk a gyermekeinknek is.«
Mérhetetlenül sajnálom, hogy nem voltam ott a temetésen. de a legjobban azt sajnálom, hogy megint egy igaz magyarral kevesebben vagyunk, egy olyan magyarral, aki tán nem tett nagy dolgokat, de tiszta hangokkal élte le az életét, és nevelte fel gyermekét. Ha mindenki ilyen lenne, ennek az országnak semmi gondja nem lenne. Ezúton búcsúzom tőle, a magam egyszerű módján, őszinte szeretettel. Isten veled Feri, nekünk pedig szebb jövőt!”