Ha csak olyan állításokat lehetne megfogalmazni a nyilvános közéleti vitákban, amelyek jogi mércével mérve bizonyítottak, akkor nincsen közélet, szabad politikai vita, sajtószabadság.
„A szuverén.hu helyreigazítási kérelmet kapott Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöktől, illetve a megbízásából eljáró ügyvédi irodától a »Gyurcsány bizonyítványa« című írás miatt. (...) A helyreigazítási kérelemnek nem kívánunk eleget tenni. Az idézett következtetést ma is megalapozottnak tartjuk. (...)
A kifogásolt írásban, és most is, következetesen »gyanú«-ról írtunk, valamint arról, hogy »jó okunk van« bizonyos következtetések levonására. A volt miniszterelnök védelmezői azt vetik a szemünkre, hogy megsértjük az ártatlanság vélelmének jogállami normáját. Ezt a kérdést érdemes tisztázni. Az ártatlanság vélelme jogi norma, amely mindenekelőtt az államot és a nevében eljáró személyeket korlátozza: megtiltja számukra, hogy jogerős bírói ítélet nélkül a bűnösség jogkövetkezményeivel sújtsanak bárkit. Tágabb értelemben a norma része, hogy az állam képviseletében megszólalók ne beszéljenek bűnösként senkiről ítélet nélkül. A bűnösséget kell jogilag bizonyítani, nem az ártatlanságot. A demokratikus közéletben résztvevő közszereplőket nem köti ez a norma, pontosabban nem ez a norma köti. Ha csak olyan állításokat lehetne megfogalmazni a nyilvános közéleti vitákban, amelyek jogi mércével mérve bizonyítottak, akkor nincsen közélet, szabad politikai vita, sajtószabadság. Ha ezt a mércét alkalmaznánk a közéleti vitákra, akkor a sajtóban nem eshetne szó arról, hogy Simicska cégei tisztességtelenül kivételezett módon jutottak tengernyi állami megbízáshoz, hogy az állami földek botrányosan kerülnek Fidesz-közeli körökhöz, hogy a kormánytöbbség átláthatalanul juttat milliárdokat szellemi háttérintézményeinek (Századvég). Amikor a volt kormányfő helyreigazítást kér és pert helyez kilátásba a szuverén.hu-n megjelenthez hasonló következtetésekért, akkor hírhedt lex Répássy és a saját maga által is támadott Orbán-féle médiatörvény szellemében lép fel.
A demokratikus közélet szereplőit is kötik íratlan erkölcsi normák. Morális kötelességük a rendelkezésre álló releváns tényeket minél teljesebben megismerni, és azokat körültekintően mérlegelni, mielőtt nyilvánosan következtetéseket fogalmaznak meg. Számonkérhető rajtuk a következetesség, amikor egymáshoz az érdemi szempontok tekintetében hasonló ügyekről mondanak véleményt. Különös óvatosság indokolt, amikor olyan közszereplőről mondanak véleményt, aki pillanatnyilag nagyon elutasított, és ezért a közvélemény könnyen befolyásolható ellene akár kevéssé megalapozottan is. Gyurcsány ma ilyen ember, ezért elvárható, hogy a róla véleményt alkotó különösen résen legyen, és ne engedje, hogy olcsó hangulatkeltés befolyásolja.”
A Fidesz EP-képviselője szerint súlyos alkukat kötött a Tisza Párt vezetője Brüsszelben, miközben furcsamód nem indul nyomozás a nevével összefüggésbe hozott bűncselekmények kapcsán.
Mező Gábor új könyvében az olvasók többek között Gyárfás Tamás és Fenyő János történeteit is részletesen megismerhetik.
Jeszenszky Zsolt egy hosszabb írásban megemlítette, hogy édesapja sajnos sátáni erőket szolgál.
Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ellenséges vonalak mögé (ATV) is bemerészkedtünk a kormányzati szempontból legnehezebb témával (egészségügy).
Számomra egyértelmű, hogy nem elég, ha írok és beszélek az elnyomott kisebbségekért, a jelenlétemmel kell demonstrálnom, hogy innen tovább csak a testemen át.
A publicista és újságíró a Mandinernek többek között kifejtette véleményét Magyar Péterék vagdalkozásairól, a Tisza Párt adatszivárogtatási botrányáról, valamint arról is beszélt, milyen kampányra számít, és hogyan tudja majd a jobboldal eredményesen felvenni a kesztyűt a következő hónapokban.
Megkezdődött a nagy átalakítás.
A Liverpool hivatalos közleményben kürtölte világgá, hogy szerződtette a magyar válogatott Kerkez Milost.
