„- Az olaszrizlingből pattintott nagybor méltó (verseny)társa-e a nagy furmintoknak, a nagy rajnai rizlingeknek?
- Nem, még nem. Ugyanis ameddig furmintból már vannak a világklasszis jó borok a német és osztrák rajnai rizlingek pedig egyértelműen a világ élvonalába tartoznak addig olaszrizlingből tényleg csak néhány emlékezetes tétel született eddig. Önámítás lenne azt hinni, hogy akár az első lépést megtettük volna az olaszrizlinggel.
Sehol nem vagyunk. A potenciál egyértelműen ott van az olaszban. Nagy termőhelyen tud nagy bort adni az olaszrizling. De még nem született olyan száraz olaszrizling amit NewYork-Párizs-London-Tokyo háromcsillagos éttermeiben többszáz dolláros áron fel lehetne szolgálni egy, a borok világában jártas, maximalista fogyasztónak. A nagy borok világába pedig valami ilyesmi a belépő. Úgy 6-8 tokaji termelő furmintjával ezt már meg lehetne csinálni. Olaszból nem tudok olyan tételt, ami megállná a helyét a világ elitjében. (...)
- Mennyire futtatható föl az olaszrizlingek exportja? Ezzel a névvel érdemes-e külföldön próbálkozni, vagy vegyük elő a nemes rizling elnevezést?
- Most? Semennyire. Esélye sincs az olaszrizlingnek az exportban. Mutatóba lehet néhány-száz vagy ezer palack olaszt kivinni, még tán el is lehet adni. De erősen kétlem, hogy a szállítási, tárolási, marketing és egyéb költségekkel ezen bárki többet nyerne mintha tisztes áron itthon árulná ugyanazt a borát. Szerintem az export kérdésével nem is érdemes addig foglalkozni ameddig az olaszrizling itthon magára nem talál.
Addig nem lesz olaszrizling export ameddig a devecseri vagy somlóvásárhelyi vasútállomás melletti kocsmában nem lehet korrekt somlói olaszrizlingből fröccsöt inni és ameddig a nyári szezonban a Balaton környéki éttermekben nem valami helyi olaszrizling lesz a ház bora, vagy legalábbis az egyik bor, amit poharaztatnak. Az egész exportkérdésben óriási félreértés van Magyarországon. Az a magyar bortermelő, aki az exportban látja a megváltást és a belföldi kereskedelmi kudarcaira a gyógyírt, az komoly tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot. A globális borpiacon egy nem létező ország vagyunk és az olaszrizling egy nem létező fajta. Iszonyatosan sok munka, rengeteg pénz felépíteni egy globális márkát. Arról nem is beszélve, hogy nem bolond a külföldi kereskedő és fogyasztó sem. Nem lehet aranyáron eladni nekik azt, amit Magyarországon nem lehet eladni.”