„Van viszont néhány alapvető kérdés, amit mindjárt a legelején tisztázni kell. Az egyik, hogy mi, civilek, akik most széles egységbe tömörülünk, miképpen viszonyuljunk a kormányzó hatalomhoz. Határozott meggyőződésem, hogy nekünk e hatalom alapvető céljait szükséges képviselnünk, és segítenünk kell azok megvalósulását. Azon egyszerű oknál fogva, hogy éppen a célok tekintetében nincs különbség közöttünk. Pontosan a Békemenet, az elmúlt húsz esztendő legnagyobb civil megmozdulása mutatta meg e tétel igazságát. A »nem leszünk gyarmat« akarása, s a bibói »ahogy lehet« etikájának összekapcsolása, vagyis a realitások figyelembevétele és a járható úthoz való ragaszkodás pecsételi meg ezt a szövetséget.
S e szövetségen kívül kétségtelenül létezik két másik út is: az egyik a szocialisták útja, amely a teljes önfeladás és a gyarmattá válás útja. A másik a Jobbiké, amelyik nem törődik sem az »ahogy lehet« realitásaival, sem a humanitás legalapvetőbb értékeivel és törvényeivel.
Ez a választék. Tessék választani…
Mindezeken túl a civileknek van még egy fontos küldetésük. Nevezetesen az, hogy kilépjünk a hazai keretekből, és megteremtsük azt az európai civil fórumot és együttműködést, amelyik nemzetközi szinten képes egyfelől a társadalmi tudat formálására, másfelől a hatalmak befolyásolására.”