„Mindenféle üzleti szemponton túl a húsvét mégiscsak Jézus Krisztus feltámadásáról szól, s csak nagyon mellékesen az esedékes sonkafelhozatalról, de ennek nyomát még az ünnepet közvetlenül megelőző napok közkommunikációjában sem látom, a kereskedelmi profit fontosabbnak tűnik, mint a lemondó önfeláldozás.
Ezért is álságos és gyomorforgatóan hiteltelen a haladó értelmiség hisztérikus tiltakozása a »keresztény gyökerek« alkotmányban való dokumentálása ellen. Eddig sikeresen blokkolták, hogy az EU-okmányokba bekerüljön, az új magyar alkotmányalkotók elkötelezettsége erősebbnek bizonyult. (...)
A »keresztény gyökerek« nem vallásosságot jelentenek, hanem elsősorban a keresztény fogalmak alapján felépített világképet, majd az abból következő morális és a lét minden egyéb területére vonatkozó értékek rendszerét. S lehet, hogy a modern, a »trendi« ideológiák minden eszközzel igyekeznek a szakrálist profánná, az egyházit világivá tenni, a keresztény értékrend ezen próbálkozásoknak minden látszat ellenére is szilárdan ellenállt. S akkor is óvja és tartja a maga történelmi morális helyét, ha a »modern Európa« öles léptekkel próbál eltávolodni a maga keresztény indíttatásától, s ezáltal az európaiságtól. A keresztény ember tudja, a feltámadás nem a múlt, hanem a kontinuitás maga.”