A Marsról nem hozhatunk elnököt

„– Meg sem fogalmazódott a felkérés? A sajtó viszont azt írja, hogy ön az első számú jelölt.

– Az ilyen senki által nem várt hétfői, bár már sejthető fordulat után el kellett indulnia a jelöltekről való gondolkodásnak. Most nem ugyanaz a helyzet, mint 2010-ben, amikor Schmitt Pált jelöltük. Az akkori politikai helyzet és a mostani merőben különbözik egymástól, nem egy »Schmitt Pál kettőt« kell keresnünk, hanem olyan embert, aki a mostani szituációban a legjobb lenne. Azt gondolom, ebben a döntésben nem kell befolyásolnia minket az ellenzéknek. A magunk értékrendje, politikai céljaink szerint kell az elnököt kiválasztanunk. Mint mondtam, a pozíció inkább szimbolikus, mint valóságos politikai hatalmat jelent, ezért aztán a körülötte folyó viták valójában nem is a leendő személyről vagy a poszt fontosságáról szólnak. Az a lényeg – ahogy a Schmitt-ügy kapcsán ez kiderült –, miképp lehet összekötni az elnökkel szembeni támadásokat azzal a politikai erővel, amely őt támogatja. (...)

– De nem épp a fideszes politikusi pályája tenné ideális célponttá az ellenzék számára?

– Nem szabad azt a hibát elkövetnünk, hogy az ellenzék diktátumait követjük, amelyek egyébként a saját érdekeik szerint mindig változnak. A köztársasági elnökkel szembeni elvárás, hogy meg tudja testesíteni a nemzet egységét. Göncz Árpád, akit az SZDSZ ügyvivőjeként jelöltek elnöknek, vagy Szili Katalin, az MSZP házelnöke – aki a szocialisták 2005-ös kiválasztottja volt – az MSZP szerint párttagként is képes volt erre. Most, a mi jelöltünkkel kapcsolatban persze pártkatonáznak. Egyébként minden eddigi elnöknek volt valamilyen politikai kötődése. Úgy is fogalmazhatok: a Marsról nem lehet államfőt hoznunk.”