LMP – Nem biztos, hogy el kell esni

„Miért és hogyan futhat a tyúk? Az életéért. Mindezt az LMP úgy teheti meg, hogy nem csak a kormányzattól igyekszik megkülönböztetni önmagát (amire az ellenzéki pozíció predesztinálja), hanem az MSZP-től (és a DK-tól) is. A választópolgárok reakciója teljesen érthető, amikor két baloldali, vagy két jobboldali párt összeáll. Ez a legegyszerűbben így fogalmazható meg: »Minek támogassam a kisebbet, amikor ott a nagyobb is, amelyik lényegét tekintve valami hasonlót képvisel?« (Hadd álljon itt egy távolinak tűnő, de talán szemléletes összehasonlítás: hol lenne a Pepsi, ha nem igyekezett volna mind ízben, mind csomagolásban és kommunikációban élesen megkülönböztetni magát a Coca Colától? Valahol egy kólák történetéről szóló könyv rövid és lezárt fejezetében.) A lényeg tehát, hogy a lehet más, mindentől más legyen. Az LMP-nek minden fontos kérdésben olyan álláspontra kell helyezkednie, ami ellenkezik a kormány és a baloldali pártok álláspontjától is és ezt kell megfelelő kommunikációval beleillesztenie az általa képviselt értékrendbe. Az erre való törekvés a kis párt legutóbbi kongresszusa óta véleményem szerint megfigyelhető. Példaként említhető, hogy távolmaradt az ellenzéki kerekasztaltól, de, ami talán még szemléletesebb: az EU-s pénzügyi paktumról szóló parlamenti szavazásnál tartózkodtak, míg az MSZP és a DK igennel voksolt, mondván, hogy a paktum csak »toldozgatás-foldozgatás lenne és az európai válságot így nem lehet kezelni« ellenben a »semminél több, tűzoltásra alkalmas«. Ha életben akar maradni, akkor az LMP-nek ezt, a specialitást hangsúlyozó viselkedést és kommunikációt kell felerősítenie. A 30-40 százalékos támogatottság elérése a következő két évben valószínűtlen, de ez nem is kell, hogy célja legyen egy kis pártnak.”