Földvédők

„Ha mostan gazda lennék, földtulaj, kezdenék aggódni. A kormány eddigi defenzív műveleteinek sikeréből, elsősorban a zseniális nyugdíjvédelmi hadjárat eredményéből indulnék ki, és már rohannék is a szögesdrót- és harckocsiakna-diszkontba.

Kevés témában jártasak annyira a parlamenti képviselők és élpolitikusok, mint a földvédelem kérdésében. Jártasságukat már tettekben is bizonyították, sokuknak sikerült megvédeni 10-20-30, sőt akár 300 vagy 3000 hektárokat, sőt akadnak olyanok, akik még ennél is többet, neveket nem mondhatunk, mert ha mondanánk, tudjuk, mi történik, megnyomják a piros gombot a Radóc utcai halálcsillagon, és eltörlik a Föld színéről nemcsak a Népszabadságot, de az egész tejútrendszert, ha tetszik érteni a kozmológiai nonszenszet. Elég az tehát, hogy néhányuk egész állami gazdaságokat vett védelmébe, mert ugyan mi jelenthetne biztosabb védelmet a földnek, mint a magántulajdon, amelynek szentsége, mint tudjuk, társadalmi működésünk alapja.

Vagy itt van mindjárt a zsebszerződések elleni harc mint a földvédelem része. Ezt eddig is annyira komolyan vették a parlamenti képviselők, különösen a jogászok, hogy az elmúlt években igyekeztek kívülről-belülről, de inkább belülről alaposan megismerni a törvénytelenségeknek ezt az obskúrus, szövevényes kis világát. Ugyan ki merészelné tagadni, hogy sokkal eredményesebben harcolhat a zsebszerződések ellen, aki már látott ilyet, ismeri az egész rendszer működését, adott esetben kötött is, talán többet is, mint aki most találkozna a jelenséggel először?!

Természetesen ugyanilyen séma alapján értelmezhető a korrupció és az oligarchák elleni harc is.”