„Az előjelek alapvetően kedvezőtlenek: egy sikeres, érvényes és eredményes referendum valószínűsége nagyon csekély. Mégis van legalább két olyan érv, egy minimalista és egy maximalista, amely magyarázhatja az LMP döntését – és a Fidesz esetleges aggodalmát. Az ellenzéki párt ugyanis akkor sem lesz feltétlenül vesztes, ha végül a népszavazás érvénytelennek bizonyul. Az LMP számára már az is eredmény lehet, ha az aláírásgyűjtéssel megmutatja az eddig jól titkolt szervezeti erejét, és valamennyire magára, saját kezdeményezésére irányítja a figyelmet. Elnézve az elmúlt napok híreit, számomra úgy tűnik, hogy ez az akció lehet az első olyan LMP-s kezdeményezés, amely hosszabb távon is híreket képes generálni. Ha végül lesz szavazás, a várható részvételi kudarc ellenére sem törvényszerű, hogy összességében rosszul jöjjön ki belőle a párt.
Van azonban egy ennél komolyabb lehetőség: egyelőre ugyan csekély az esélye, de kizárni azért azt sem lehet, hogy a kezdeményezés egy adott ponton átfordul, átértelmeződik. Nagyon nehéz az első kilométereknél tisztán látni, hogy meddig juthat el, mivé változhat egy politikai akció. (2006 október 23-án én például alapvetően feszültséglevezetőnek gondoltam a fideszes népszavazási kezdeményezést, amelyből végül a koalíció felbomlása lett...) Elméletileg van némi esélye annak, hogy a népszavazási kampányban – tehát a voksolás parlamenti elrendelése és államfői kiírása után - az egyébként nem az Orbán-kormány legfontosabb intézkedéseiről, nem a kormányzás »szíve közepéről« szóló kérdések többletjelentőséget kapnak, a referendum pedig a kormány addigi politikájáról szóló általános voksolássá alakul át. Láttunk már ilyet: bár a tandíj és a vizitdíj sokkal átélhetőbb témák voltak, önmagukban négymillió szavazatot nem indokoltak. Ennyi voks tulajdonképpen szinte semmilyen kérdésben nem érkezhet, egyet kivéve: ha az emberek elhiszik, hogy a szavazatukkal - ellenérzésüket, tiltakozásukat kifejezve - alapvetően változtathatnak, módosíthatnak a kormány politikáján. S ha ezt elhiszik, tulajdonképpen már mindegy is, hogy mi szerepel a szavazólapon.”