„A racionális tájékozatlanság kérdését egy régi bejegyzésemben már érintettem, s itt ki is fejtettem - Downs nyomán - hogy az ideológiák az állampolgárok tudatlanságának és inkompetenciájának ellensúlyozására szolgálnak. Ugyanilyen funkciót tölt be a politikus személye is a nyilvánosság előtt: nem kell feltétlenül tisztában lennie a választónak azzal, hogy a képviselő szakpolitikai megnyilvánulásai mennyire megalapozottak, számukra az is elég, hogy tudják, jóravaló ember politizál a nevükben.
Az LMP-nek most az ügynökkérdés előhúzása kapcsán megvan az esélye arra, hogy egy ilyen pozitív képet alakítson ki magáról. Ez hosszú távon is hasznos lenne számukra, ám a népszavazási kezdeményezés sikeréhez mindenképpen hozzájárulna: mobilizálni tudná az embereket. Még akkor is, ha azok alap esetbensemmilyen véleményt nem tudnának alkotni a népszavazási kérdésről: elmennének pusztán azért, mert a szerintük rendes, jóravaló politikusok kezdeményezése biztosan csak előnyös lehet a számukra.
»Jószándékú« politikusból persze sok volt az elmúlt húsz évben. Talán túl sok is. Az ügynökkérdés jó rendezésével viszont éppen azért szerezheti meg tömegek szimpátiáját valaki, mert ebben a témában nincs meg az az éles ellentét a társadalom bal- és jobboldali csoportjai között, ami szinte minden más kérdés kapcsán megfigyelhető. Magyarországon pedig tényleg ritka az ilyen...”