„Az a fontos, hogy a mi emlékezetünk ne csaljon akkor, amikor végleg eldől a Tarlós-Rogán játszma. Nyilvánvaló, hogy Tarlós kegyvesztett lett Orbánnál - ami a magyarországi jobboldalon egyenló a politikai halállal. Az is nyilvánvaló, hogy Rogán gondolhatja magát a legalkalmasabbnak arra, hogy főpolgármester legyen. Talán Orbán is bíztatja, ami persze nem jelenti azt, hogy csakugyan megtenné jelöltnek. (Lesz ott majd valami közelebbi ismerős. Vagy, mondjuk egy derék jobbikos, hogy ne csak színházuk legyen.) Tarlós csakugyan alkalmatlan - ha máskor nem, a Dörner-ügyben bizonyított. (Az más kérdés, hogy a kinevezésével Orbánnak engedelmeskedett. Hiába.)
De nehogy csaljon az emlékezetünk! Nehogy elfelejtsük, mit művelt Rogán Antal a parlamentben az elmúlt másfél évben! Nehogy elfelejtsük, hogy ez a végtelenül cinikus ember hányszor vett részt jogtiprásokban, hány elképesztő törvényhez adta a nevét - hogy mást ne is emeljünk ki, csak a világ egyik legszégyenletesebb médiatörvényét! (Nagyonis belefér a képbe, hogy ő találta ki a havi tízezer forintos útharácsot. Ki más?) Nehogy valakinek eszébe jusson, hogy itt valami komoly politikusról van szó, legalábbis Tarlóshoz képest, és jobban megfelelne főpolgármesternek, ha Orbán végre csakugyan elküldi azt a selyemzsinórt Tarlósnak! Mindketten alkalmatlanok. Csak másképp. (Talán Rogán kicsit kártékonyabb.)”