„Ez az anyag azonban nemigen fogja segíteni a kormányt abban, hogy megtalálja növekedésorientált gazdaságpolitikáját. Az MNT ugyanis nem a tervcélok és hozzá tartozó eszközök, valamint az azokat összekötő gazdasági mechanizmusok meghatározásával, alkalmazhatóságával foglalkozik. A dokumentumban nincs felvázolva, számszerűsítve, keresleti és kínálati oldalról specifikálva az a makropálya, amely az új növekedési trendnek megfelelne. Egyáltalán nincsenek az anyagban konkrét tervszámok, célkitűzések, hacsak nem az, hogy a következő három-öt évben gazdaságunknak a versenyképességi rangsorokban 10-15 helyet kell előrelépnie. Az olvasónak az a benyomása alakulhat ki, hogy a növekedési terv kidolgozásához szükséges háttértanulmányok összevágásából kapott egy kis kóstolót. Ezért aztán csak kapkodjuk a fejünket a »kelet-európai banán«, az »új gazdasági selyemút, borostyánút«, a »közép-európai HUB«, a »vasháromszög« és más hangzatos fogalmak olvastán, mert nem világos, miként kerültek ezek az anyagba és mi a relevanciájuk a mi helyzetünkben.
Az általánosságok szintjén viszont megfogalmazódnak olyan célok a dokumentumban, mint az újraiparosítás, az importhelyettesítés vagy a közép-európai regionális központtá válás. Ugyancsak szó esik a megvalósításhoz szükséges forrásokról is; konkrétan az új Széchenyi-terv forrásainak hatékonyabb felhasználását, az importkiváltást és az export növelését nevesítik. Némi problémát jelenthet azonban, ha az egyik célt (jelesül az importhelyettesítést) forrásként is figyelembe veszik, koncentráljunk csak az újraiparosításra. Az MNT-ből nem derül ki egyértelműen, hogy az új iparosítást az eddigi gyakorlatnak megfelelően a külföldi tőkére kívánják-e alapozni (erre utal az autógyártás mint pozitív példa emlegetése), vagy pedig saját bázisra, az importhelyettesítésnek megfelelően. Az első esetben a már jól ismert problémával kell továbbra is együtt élnünk, nevezetesen: az exportnak nagy lesz az importtartalma, jelentősen elválik egymástól a GDP és a GNI, és erőteljesen nemzetközi konjunktúrafüggő lesz a gazdasági teljesítményünk. A másik esetben viszont az a gond, hogy vajon mi módon védhetők meg a gyenge hazai »gyermek iparágak« az erős külföldi konkurenciától az unió keretei között, illetve az importhelyettesítés mégiscsak komoly anyag-, alkatrész- és gépimportot fog igényelni, mert hiányoznak nálunk a háttériparágak.”