Négy ok, ami miatt nem lépek vissza

„A II. kerületi választás eredménye ezt mutatja, hogy éles helyzetben, és az elmúlt évek népszerűségvesztéséért kevéssé felelőssé tehető jelölt esetében sincs érdemi változás az MSZP megítélésében. Ha a választók milliói továbbra is fenntartják aggályaikat a szocialistákkal szemben, akkor miért kellene ugyanezért kárhoztatni az LMP-t? Milyen hozadékkal járna egy olyan, akár csak alkalmi politikai szövetség, amiben a szervezeti erejét még őrző, de a társadalom többsége által továbbra is elutasított párt és egy gyenge szervezettel bíró, de kevéssé elutasított, így sok más párt szavazói felé is szabad vegyértékekkel bíró párt között köttetik. Csupán azzal, hogy az MSZP-vel kapcsolatos ellenérzések az LMP-re is átterjednének, és így az képtelen lenne arra, hogy a Fideszben csalódó, de az MSZP-t továbbra is elutasító szavazók számára alternatívát kínáljon. Maradna nekik a Jobbik. Ez a harmadik oka annak, hogy nem lépek vissza.

És végül van egy negyedik is. A visszalépésemet követelő szocialisták szerint az MSZP és az LMP legfontosabb feladata az Orbán-kormány leváltása. Szerintem ez nem elég. 2014 után ugyanis újra kell építeni a magyar demokráciát. Ehhez nem elég a közös ellenség, közös jövőkép is kell. A szocialisták furcsa módját választották az udvarlásnak: a választási együttműködést szorgalmazzák, de a parlamenti együttműködést nem. Ennek legutóbbi példája, hogy a parlamenti pártok közül egyedül nem támogatták az LMP kezdeményezését a nők politikai részvételével kapcsolatos parlamenti vitanapról. Mesterházy Attila pedig lassan másfél éve nem válaszolt az LMP-frakció meghívására. Nem tudom, hogy az LMP meddig tud növekedni az elkövetkező években. Hogy az MSZP képes-e megújulni. Hogy milyen lesz viszony a két demokratikus parlamenti párt között, és mi lesz a parlamenten kívüli ellenzékkel. Az LMP II. kerületi visszalépése azonban most biztosan visszalépés lenne a magyar demokrácia újjáalapításának lehetősége szempontjából.”