Az Egyesült Államok nagykövete fontosnak tartotta, hogy a Magyar Nemzetben leckét adjon demokráciából a magyar kormánynak.
„Mármost rendre megénekelt jogi közhely, hogy a bíróság tagjai sohasem tisztán szakmai szempontok - már ha vannak olyanok -, hanem meztelen politikai érdekek alapján nyerik el tisztségüket. Ezt az a rendelkezés teszi lehetővé, mely szerint a főbírákat az Egyesült Államok elnöke nevezi ki, a szenátus mindössze feles többségének jóváhagyásával. (...)
De miért is elmélkedem én e szakkérdésről e szeszélyes, záporillatú augusztus kellős közepén? Hát, csak azért, mert az Egyesült Államok budapesti nagykövete a múlt héten fontosnak tartotta, hogy a Magyar Nemzetben leckét adjon demokráciából a magyar kormánynak. Eleni Tsakopoulos Kounalakis arra intette a kabinetet, hogy fokozottabban őrködjön a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége felett, ne söpörje félre a fékeket és ellensúlyokat, s körültekintően alkossa meg az új alkotmányból fakadó sarkalatos törvényeket, mert »nem szabad, hogy a rendszer örökre egyik vagy másik pártnak kedvezzen«.
Nem fogják kitalálni, kit állított elénk példának a szabadság és a demokrácia elkötelezett politikusaként. Segítek: Ronald Reagant.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Kész szerencse, hogy magyarországi választáson egyik jelölt sem részesült előnyben egy közösségi médiafelületen.
Szakértő: A román Alkotmánybíróság döntése még azokat is képes elképeszteni, akik már sok mindent láttak.
Illegális kampányfinanszírozás és a kampánycsend megsértése miatt is indítottak óvást.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
