„A kormánypárti lapok ünnepelnek: »véget ért a turulháború«, végleges fennmaradási engedélyt kapott a XII. kerületben 2005-ben felállított turul szobor. Ez valóban fényes győzelem. A törvényesség ellenségeinek és a náci tömeggyilkosok barátainak győzelme.
A Magyar Köztársaság jogrendjéért felelős valamennyi illetékes intézmény megállapította, hogy a hegyvidéki önkormányzat törvénysértően állította fel a szobrot. Két jogerős döntés rendelte el az eltávolítását. Ha tényleg az erős, hatékony állam és a törvénysértések elleni gyors, határozott fellépés lenne fontos azoknak, akik erre hivatkozva dúlják fel a Magyar Köztársaság jogrendjét, akkor elrettentő példaként emlegetnék, hogy a törvényes rendet fél évtizeden át el lehetett szabotálni. Ehelyett az új többség első dolga volt, hogy a Németvölgyi út madara kedvéért törvényt módosítson, s teljhatalmat adjon a főváros köztereinek beszobrozására a huszonhárom kerületi önkormányzatnak. Az a kormánytöbbség, amely minden döntést odáig központosít, ameddig csak lehet, egyetlen szobor érdekében szembefordult önmagával.
S miért? Hogy a »jobboldal« nácibarát részének a kedvében járjon. Ezt a gesztust ama ordas hazugság alá rejtették, hogy a »balliberális hatalom« »ősi magyar jelképünk« ellen indított támadást. A frászt! Tele van turullal az ország, a leghatalmasabbat annakidején, amikor még volt elnöke a köztársaságnak, Göncz Árpád avatta fel Tatabányán. Ott van a madár a Szabadság-hídon, az ötvenforintoson, a Nemzetbiztonsági Hivatal jelvényén, senkinek semmi baja velük. Általában.”