Véget vetni a késő-kádári vircsaftnak

„Sokan érezhetik úgy, hogy ha szóba is állnak velük, az utolsó pillanatban jön egy egyéni módosító indítvány, és mindent felrúg, mint történt ez még tavaly a rendvédelmi dolgozók cafetéria juttatásainak megvonásakor.

Most az a kérdés, hogy kormányozzunk a tágan vett közösség, azaz az ország érdekei szerint, vagy minden egyes döntést úgy hozzunk meg, hogy az adott ágazat szűken vett érdekeit képviselő csoportokkal egyezzünk ki? Mert utóbbi volt a szocialista kormányzás - amíg Gyurcsány Ferenc a végén ezt is fel nem rúgta. Mindenkivel kiegyezünk, és közben államcsődbe kergetjük majdnem az országot. Ez régi, kipróbált módszer, nem jött be. A rendvédelmisekre visszatérve: a választók döntő többsége - megkérdeztük - azt mondta, hogy méltánytalannak tartja, hogy életerős, egészséges emberek, 45 éves korban magasabb ellátással vonuljanak nyugdíjba, mint a fizetésük. A rendvédelmi dolgozók tüntetése a saját szempontjukból jogos, de a tágabb közösség érdeke nem ez. És ha lehet, ne ez a késő-kádári és szoci vircsaft legyen már a mérvadó, hanem ha egy konfliktust fel kell vállalni, akkor tegyük azt. (...)

Balsai István nemrég azt nyilatkozta nekünk, hogy szándékosan terjesztenek elő egy csomó fontos kérdésben egyéni indítványokat, hogy megkerülhessék a kormányra háruló egyeztetési kötelezettségeket. Ez Ön szerint mit mutat a Fidesz demokrácia-felfogásáról?

Jogában áll egy képviselőnek beterjeszteni a parlament elé egy indítványt? Igen. Korlátozza-e ezt valamilyen szabály? Nem. Demokratikus lenne-e megfosztani a képviselőket ettől a joguktól? Nem. Ha mégis a Fidesz elvenné ezt a jogot a demokráciára hivatkozva, jól tenné-e? Nem. Lenne-e gigatüntetés emiatt azok részéről, akik most kifogásolják az egyéni indítványokat? Lenne. Fellármázná-e Európát az MSZP? Sőt! Lenne itt újra minden, zizi-bambi-körhinta, Kis Péter éhségsztrájk, Gyurcsány Ferenc égő fáklya, Cohn-Bendit vizit (óvodába nem), Strauss-Kahn látogatás...nem, ő most nem jönne. Szóval, miről is beszélünk?

De a parlamenti demokrácia játékszabályait megkerülik, visszaélnek vele.

De nem kerüljük meg, ez a lényeg! Ez egy létező jog. Nem mi találtuk ki, eddig is volt, sőt az MSZP is élt vele! Akkor rendben volt, most nem?

De ha nekimegyek az Alkotmánybíróságnak az első nekem kedvezőtlen döntés után, és aztán úgy korlátozom a hatáskörét, hogy ne »akadékoskodhasson« tovább, az sem visszaélés?

Semmiképpen sem. Csak alkotmányosan kell csinálni, törvényesen! Van-e olyan szervezet Magyarországon, amelyiket a parlament nem tud korlátozni? Nincs. Parlamenti demokrácia vagyunk. Parlamenti. Vagyis a parlamentnek jogában áll döntést hozni mindenről, ha betartja az eljárási szabályokat, és ez nem antidemokratikus. Innentől kezdve csak tárgyi vita, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét szabad-e korlátozni. Egyébként pedig a testület nyíltan felvállalt álláspontja a »láthatatlan alkotmányról« több alkotmányos és demokratikus aggályt is felvetett. A »láthatatlan alkotmány« ugyanis nincs leírva, így lehet, hogy Sólyom László így látja, Gaudi-Nagy Tamás pedig amúgy, mindkettőnek joga van hozzá. Jobb, ha az alkotmányt leírjuk, kevesebb a vita belőle. Ebben az esetben pedig újra kell szabályozni az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket.

Ennyi erővel a kormánytöbbség a választói akaratra hivatkozva az ellenzék jogköreit is korlátozhatná ideiglenesen.

Hoztunk ilyen döntést? Nem! De fel lehet-e számolni a demokráciát demokratikus eszközökkel? Ad absurdum igen. Mi sosem fogunk ilyen döntéseket hozni. Tetszik-e vagy sem, a demokráciát mégis az emberek demokráciába vetett hite tartja fenn. És ez a hit nem rendült meg, pedig a Gyurcsány-kormány elég sokat tett érte. Politikai szempontból persze lehet egyes kérdésekből tárgyi vitát rendezni, de az még nem demokrácia-vita.”