Szijjártónak elege lett az álhírterjesztőkből: „Magyarországra veszélyt hozni büntetlenül nem lehet!”
„Könnyen lehet, hogy egy meghangszerelt titkosszolgálati akció keretében állt elő ez a helyzet” – jelentette ki a külügyminiszter.
A fő bajunk, hogy az adók szorosabb harmonizációja versenyhátrányt jelentene.
„Sokan megrökönyödtek, amikor a kormány bejelentette, kimaradunk a tagországok gazdasági együttműködésének erősítését célzó európlusz paktumból. Nem kellett volna csatlakozni, és „odabenn” egyezkedni?
Többféle verzió van. Az egyik csatlakozó tagország képviselője elárulta, azért csatlakoznak a paktumhoz, hogy belülről szétverjék. Mi másként gondolkodunk. Orbán Viktor intenzíven tárgyalt és egyeztetett az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval, illetve az Európai Tanács állandó elnökével, Herman Van Rompuy-jel, annak érdekében, hogy a paktum létrejöjjön. Neki is nagy szerepe volt abban, hogy az eredetileg versenyképességi paktumnak nevezett februári programtervezet március végére sokkal színvonalasabb lett, sokkal inkább összhangba került az EU alapító szerződésével.
Ezért állapították meg sokan, hogy a magyar kormányfő szinte meghasonlott ebben a szerepkörben, mint elnökség, sokat tesz az EU integrációjáért, egyébként pedig kimarad abból, amit segített létrehozni….
Tisztázzunk valamit. Az Europlusz paktum csak része az EU megacsomagjának, amely Átfogó Válasz a Válságra (Comprehensive Response to the Crisis) nevet viseli. Ez a paktum lényegében az eurózóna tagjainak szól, főként a munkaerőpiaccal kapcsolatos szorosabb együttműködést tartalmazza, beleértve a termelékenységet, béreket, nyugdíjakat, adókat. Csatlakozhatnak hozzá külsősök is, ezt hat tagország meg is tette, Magyarország viszont, Angliához, Svédországhoz, Csehországhoz hasonlóan nem. A fő bajunk, s nekik is, hogy az adók szorosabb harmonizációja versenyhátrányt jelentene. A paktumhoz bármikor lehet csatlakozni később is, ha érdekeink úgy kívánják, ezt meg is tesszük.”