„Meggyőződésem, hogy a kisebb (demokratikus) pártok nagy hibát követnek el a közös jelölés elöli elzárkózással, hiszen bármennyire is fontos nekik a saját eredményeik felmutatása, sajnos kimaradnak a közös győzelem élményéből, ezáltal nem tudják megragadni azt a lendületet, ami ma az MSZP-t viszi felfelé. Tudom, a választók minket támogató tábora roppant türelmetlen, hogy miért is nem tudtuk még leváltani a parlamentben a kétharmados kormányt, de az ő megnyugtatásukra is mondom, hogy az országos győzelem nem a közvélemény-kutatások manipulált számaiból, hanem a helyi eredmények konkrét füzéréből áll össze.
Kapunk ugyan megannyi pofont, hibákat is követünk el, a választók mégis szép lassan felénk fordulnak. Dőreség lenne azt várni, hogy azok, akik tavaly a Fideszt lökték a teljhatalomba, azok most rendre megtépjék a ruhájukat és tombolva követeljenek új általános választásokat. Nem. Ők inkább csendesen otthon maradnak, míg a tavaly otthon maradt baloldali szavazók most már bátrabban mozdulnak. A választási matematikában pont annyit számít az, hogy kik maradnak otthon, mint az, hogy kik mennek el szavazni.
A Fidesz-légvár eközben egyre több helyen ereszt, helyenként sípolva távozik a gáz. Esztergomot már nem tudják tartani, de a nagy reccsenés még hátra van: az agyonnyert Fideszes városok hamarosan sorban kerülnek a padlóra, nem utolsó sorban az ostoba Fidesz-alkotmány szelleme következtében. A képlet egyszerű. A gigantikus adósságaik törlesztésére nem kapnak pénzt, mert az új alkotmány ezt tételesen lehetetlenné teszi.”