Felgyorsult az orvoselvándorlás, mit tehet a tárca?

"Az ellenzék és a szakmai szervezetek szerint az egészségügy legnagyobb problémája, hogy fiatal és kevésbé fiatal orvosok tömegei hagyják el az országot és egyre több szakdolgozó követi példájukat a méltatlan jövedelmek, a növekvő munkaterhek és a törvénytelenül alkalmazott túlmunkaterhelés miatt. Hogyan lehet ezt a trendet megfordítani?

Az egészségügy jövője szempontjából valóban az emberi erőforráskrízis az egyik legsúlyosabb probléma.

Így gondoltam ezt 2003-ban is, amikor egyetemi munkám során migrációs kutatásokat kezdeményeztem. Magyarország csatlakozása előtt egy évvel már jól látszott, hogy az Európai Unióban nagy létszámban van szükség orvosokra, ápolókra. 2004-től szabaddá vált a migráció és megszűnt a különbözeti vizsga intézménye. Mindez előrevetítette, hogy a munkaerő ki fog áramlani a hazai egészségügyi rendszerből. Ez be is következett, s ez folyamatos nyomás alatt tartja az intézményeket. Én is tudom, hogy a megélhetéshez pénzre van szükség.

Április 4. és 6. között, az uniós elnökség kapcsán, Magyarországon tartják a kontinens egészségügyi minisztereinek informális értekezletét, és ehhez kapcsolódóan egy konferenciát is, amely az emberi erőforrás migrációjával foglalkozik. A szakemberek elvándorlása ugyanis nemcsak hazai jelenség, hanem más európai országoknak is gondot okoz, ahol pedig az egészségügyben a miénknél sokkal méltányosabb fizetésért dolgoznak. Mindenki ott szeretne érvényesülni, ahol a csapatmunka, a magas szintű szakmai munkához való hozzáférés lehetősége kedvezőbb. A célunk az, hogy szakembereinket itthon tartsuk – részben a jövedelmi viszonyok rendezésével, részben pedig szakmai lehetőségek biztosításával.

(...)

Mi a helyzet a fővárosi kórházak »állami gondozásba« adását illetően?

Az állami gondozásról Tarlós István főpolgármester nyilatkozott, én pedig azt mondtam, hogy támogatom a kezdeményezést, ugyanis Budapesten borzasztó összetett a tulajdonosi szerkezet. A megfelelő és igazságos ellátórendszer megteremtéséhez egyszerűsíteni kell a fenntartókat. Vegyük sorba: van fővárosi, megyei, fővárosi-kerületi, állami egyetemi, állami országos intézeti, továbbá állami honvédségi fenntartó által üzemeltetett kórház. A három történelmi egyház kórházainak négy különböző fenntartója van. Mindezek mellett vannak magánintézmények és létezik magán nonprofit ellátóintézet is.

Az egészségügyi intézményeket a fővárosban kilencféle fenntartó működteti, miközben ezeknek az intézményeknek a jelentős része akár országos funkciót is betölt. A budapestiek ennek ellenére elégedetlenek az ellátással, a rendszer fenntarthatatlan. A kapacitások és az ellátás jobb, eredményesebb kihasználása érdekében egyszerűsíteni kell a fenntartók rendszerén. Praktikus, hogy Budapesten az állam legyen a főszereplő, ugyanakkor vidéken és a megyékben – néhány kivételtől eltekintve – nem gondolom, hogy állami beavatkozásra lenne szükség."