„Aggódunk magyar kollégáink politikai és szakmai sorsáért. A konfliktus középpontjában Heller Ágnes, Vajda Mihály és Radnóti Sándor áll, akik Orbán miniszterelnököt a kérdéses médiatörvény bevezetése miatt nyíltan kritizálták. Hellert és Vajdát már a kommunista uralom alatt is disszidensként üldözték. 1973-ban elvesztették professzúrájukat, és 1977-ben emigrálniuk kellett. A mostani nacionalista kormány alatt, amely a kétharmados parlamenti többségét az alkotmánnyal való visszaélésre használja, újra politikai üldöztetésnek vannak kitéve. A kormányhoz hű sajtó uszít ellenük, valamint a körülöttük csoportosuló »liberális filozófusok köre« ellen, miközben a »liberális« kifejezés ismét a hazátlan-kozmopolita beállítottságú zsidó értelmiségi jelentését hordozza.
A hatalom által indított támadás öt projektvezetö ellen irányul, akiknél állítólag szabálytalanságok merültek fel az EU által nyújtott projekttámogatásokkal kapcsolatban. Ezzel szemben a meggyanúsított kollégák megerősítik, hogy semmiféle személyes hasznot nem húztak honoráriummentes munkájukból, és hogy az anyagi javakat rendeltetésszerűen és csak a projektben részt vevő kollégák kutatásaira használták fel. A feljelentés feltűnő módon a politikailag nem kedvelt filozófusok ellen és egy olyan tudományterület ellen irányul, amely a klasszikus Athént kutatja a kezdetektől, és ezen belül elsősorban a politikai közösségek alkotmányával foglalkozik. Az adminisztratív eljárást az egyik kormányközeli újság olyan becsületsértő kifejezésekkel illette, hogy az érintettek személyiségi jogukban érzik magukat megsértve.
Heller Ágnes, akit a Német Szövetségi Köztársaságban nemcsak a Lessing- és a Hannah Arendt-díjjal tüntettek ki, hanem tavaly Weimarban ünnepélyes keretek között a Goethe Intézet a Goethe-éremmel is megtisztelte, a rágalmazások miatt feljelentést tett a Magyar Nemzet című lap ellen.
A mai napon azzal a felhívással fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy a magyarországi médiatörvényt ne csak az aktuálissá vált jogi vizsgálatnak vessék alá, hanem egyidejűleg tárják fel a magyar kormány egyéb intézkedéseit, és egyúttal legyenek tekintettel a kritikus hangokat hallató tudományos kutatókra és értelmiségiekre is. Azzal az országgal szemben, amely ma az Európai Unió elnöki posztját tölti be, s ahol a liberális alkotmányos rend alapvető jogait és eszméit sértik meg, az Európai Parlament túlságosan visszafogott magatartást tanúsít; az Európai Bizottság, mint mindig, most sem egységes; és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya szűkszavú jelentéseket ad ki.
Joggal követeljük Kínában az emberi jogok betartását, a saját házunk táján azonban nem söprögetünk. Ez bizony a botrányok botránya.
2011. január 24.”