„Orbán Viktor olyan politikai megoldást választott, amely első ránézésre mindkét célnak megfelel: jelentős bevételhez juttatja a költségvetést, ugyanakkor a megszorítások közvetlenül nem az embereket érintik. Már az első órákban is látszik, hogy az ellenzék nehezen tud fogást találni a csomagon, a lépések megszorító jellegének megértetéséhez ugyanis nem elegendő pár egyszerű mondat, a hosszabb magyarázatokat viszont nem tűri meg az emberek millióit elérő bulvárhíradók világa. Talán a magánnyugdíjpénztári befizetések befagyasztása kapcsán van igazán esélyük arra, hogy láthatóvá tegyék az emberek közvetlen veszteségét, de messze nem olyan pofonegyszerű módon, mint például a tizenharmadik havi nyugdíj elvételekor.
A Fidesz, egyre világosabb, komolyan gondolta az eddigitől eltérő gazdaságpolitikát, legalábbis a költségvetés bevételi oldalán. Vizitdíj és társai helyett az embereket legfeljebb áttételesen érintő adókat és egyéb megoldásokat választott, s ezzel valóban radikális változásokat hajtott végre. Politikai értelemben kifejezetten ügyesen mentek szembe a magyar politika korábban megkérdőjelezhetetlennek tartott toposzaival, s ha sikeresek lesznek, hosszú időre parkolópályára állíthatják a hazai közélet azon megmondóembereit, szakértőit, akik évtizedek óta magabiztosan szajkózzák a »nincs más megoldás«, »nem lehet másképp« kezdetű mondataikat.”