Nőkérdés Magyarországon: Vagy!

2010. szeptember 16. 15:51

A női emancipáció ügye közvetlen fenyegetés a családok értékrendjét befolyásoló egyház számára is.

2010. szeptember 16. 15:51

„Ne áltassuk magunkat, a szőnyeg, amely hosszú ideig eltakarta az alá söprögetett nőkérdés súlyos problémáit, már alig járható.

A (társadalmi osztályokon átnyúló) nőkérdés bonyolultabb, mint bárki gondolná. Ez a tőke Achilles-sarka. A női emancipáció lényegi követelései: a »szabadság, egyenlőség, testvériség« összeférhetetlen a mai rendszerrel. A nők fölszabadításának léterejű követelése a tőke számára kezelhetetlen kihívás. A nemzetközileg elismert marxista filozófus, Mészáros István szerint »nincs rá mód, hogy a női emancipáció követelését ki lehessen elégíteni a fönnálló egyenlőtlen társadalmi viszonyokban bekövetkezett lényegi változás nélkül. Ebben az értelemben történelmi kihívása ténylegesen jócskán túlterjed közvetlen követelései határán«.

Ez az, ami létrehozta a hatalmi elit láthatatlan szövetségét a nőkkel szemben. Ebből kiindulva érthetővé válik, hogy a nőkérdés a legmélyebb társadalmi és gazdasági problémák hordozója, melyek megoldásait részenként értékelni értelmetlen. A nőkérdés az új kapitalista rendszer aktív akadályát jelenti minden területen. A szocialista feministák a lényegi egyenlőséget követelik, nem elégszenek meg a formális jogi egyenlőséggel, a kisebbségek, fajok, nemek egyenlőségének üres formáival. A társadalmi rend igazságtalanságai és embertelenségei ugyanis egyre inkább női arccal jelentkeznek, s egyre inkább meghaladják a tűrőképességet. A munkaerőpiac egyre nagyobb fölöslege egyre nagyobb mértékben női fölösleg. Így a gyermekvállalás kötelező projektje sem mentes a tőke megszemélyesítőinek önérdekétől.

A női emancipáció ügye közvetlen fenyegetés minden tekintély számára, így a családok értékrendjét befolyásoló egyház számára is. Olyannyira, hogy amikor a tőke újratermelési folyamatában diszfunkció támad, az egyház a tőke segítségére sietve a felelősséget nyomban a családra terheli, és a »hagyományos családi értékeket« állítja mintaképül. Azért támadja a »deviáns« társadalmi csoportokat is, mert nem tudja őket szolgalelkűségre fogni, miután rendelkeznek alternatív politikai értékrenddel és lázadó szellemmel.

Az igazság az, hogy napjainkra sem vagyunk a társadalmi tudat magasabb szintjén, mint száz évvel ezelőtt.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 83 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
eperke
2010. szeptember 17. 13:18
"a gyermekvállalás kötelező projektje"... aki a gyermekvállalást nőként kötelező projektnek éli meg, azzal valami nagyon nagy baj van. Ahogyan Andreával is. Se füle, se farka annak, amit ír.
Ricochet
2010. szeptember 17. 13:03
"...amikor a tőke újratermelési folyamatában diszfunkció támad..." meg ez... "...létrehozta a hatalmi elit láthatatlan szövetségét a nőkkel szemben." ??? A tisztelt cikkírót le kellene rendezni amúgy istenesen, kexuális értelemben, és akkor nem hordana össze hetet-havat. Női egyenlőség? Melyik megy le a bányába? Melyik dolgozik vágóhídon? Mindenkinek megvannak a szerepkörei, amiből válogathat. Ma senki sem tiltja a nőknek, hogy ezt, vagy azt ne csinálják. Talán éppen ez a baj. Pont, mint az élet egyéb részein (iskola, házasság, munkahely, stb.): mindent lehet, és semmit sem muszály. Nemrég hallgattam egy műsort a Lánchíd Rádióban, ahol egy ember számolt be utazási élményeiről. Olaszországban meghívta őt egy nagy szőnyegguru, akivel beszélgettek fent a fickó házának az emeletén. (A krapek odavette maga mellé az egész famíliát, úgyhogy vagy 35-40 ember lakott egy irdatlan birtokra épült bitang nagy épületben.) Amikor hozták a kaját az emeletre a férfiaknak, addig a nők a földszinten nem ehettek. Először a férfiak, aztán amikor végeztek a kanok, ami megmaradt mehetett a nőknek... Na?! Hogy tetszene ez a tisztelt kisasszonynak? Vagy az, ha becsapják az orra előtt az ajtót, ha nem engedik előre, ha nem segítenek neki belökni a kocsiját, amikor az lefullad, ha nem cipelik haza, amit megvett a boltban, ha nem javítják meg neki, ami elromlott? Az ilyenek csak követelőznek, aztán amikor megkapják, amire vágytak, akkor nem tudnak vele mit kezdeni. Olyanok, mint az elkényeztetett gyerek. És az egészért az egyházat vádolni? Azért, amik ők (maguktól) nem lehetnek? Vicces. Hisztéria, akinek figyelemre (lenne) van szüksége, és akinek fontos az, hogy mit gondol róla a többi nő. Végül két gondolat a témában. "Ha a nőkön múlt volna a civilizáció sorsa, még mindig fűkunyhóban laknánk." Camille Paglia "Bementem egyszer egy feminista könyvesboltba, és ahogy körülnéztem, nőiesebb voltam, mint bárki odabent." Clint Eastwood
vendée
2010. szeptember 17. 12:40
Meglepődtem volna, ha nem lenne minden balliberális állatságnak azonnal néhány önjelölt támogatója!
Para Celsus
2010. szeptember 17. 08:50
Aki 2010-ben még a "társadalmi osztályokkal" meg a nemzetközi hírű marxista faszpista filozófusokkal jön, az olyan, mintha egy háziorvos a XIII. században népszerű porított tyúkganéjjal próbálná gyógyítani a kólikát. Egyébként tessék elolvasni Robert Merle Védett férfiak c. regényét, amely remek politics-fiction a hatalomra került emancipált ultraleszbikus női kormányzatról (többek között).
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!