LMJ? [= Lehet Más a Jobbik]

„Az egyik felfogás szerint a Jobbikból egy olyan, reális társadalmi problémákat erősen, sőt felnagyítva exponáló antiliberális párt válhatna, amely a Nyugaton ismert hasonló frakciók (egymástól igen eltérő karakterrel: BNP, BZÖ, Front National, NPD, holland Szabadságpárt stb.) példáját követve egy modern nyelvezetet használó, a társadalom bizonyos köreiben otthonosan mozgó, elitellenes retorikát használó csoport lehet. Ellentétben tehát a MIÉP-pel, egy ilyenné váló Jobbik a régi, letűnt világ iránti nosztalgia helyett a nacionalizmust a reális gazdasági és szociális problémákkal ötvöző párttá lehet, amely a nemrég elért 17%-os eredményt ugyan biztosan alul múlva, de stabil 8-10%-ra mindig számítva, a magyar közélet maradandó aktora lehet. Vagyis, plasztikusan szólva, egy idő után nem a két világháború közötti keresztény (felső)középosztály zsáneralakjainak utódai (budai körorvosok, szórakozott bölcsészprofesszorok, posztimrédysta villamosmérnökök) szavaznának majd rá szívesen, hanem a rendszerváltás veszteseihez tartozó mindennapi emberek (pesti zöldségesek, balatoni pincérgyerekek, tiszakécskei magyartanárnők).

A másik felfogás szerint (amely az enyém) viszont a Jobbikban nagyjából öt éve nincs olyan olyan szellemi potenciál, amely jelentős taktikai és stratégiai fordulatot tudna végrehajtani. Az előbbi alternatíva ráadásul azért sem tűnik túlságosan reálisnak, mert a Jobbik politikai kultúrája, retorikai készlete, szavazói minimum egyharmadának elvárásai és a párt vezetőinek szociokulturális beágyazottsága nem teszi lehetővé, hogy a kortárs nyugati radikálisok után menve egy modern párttá váljon. A Jobbik nyelvhasználata és vezetőinek gondolkodásmódja a legrégibb régmúlt és nem a jövő felé tekint, a párt a magyar nemzet fájdalmait exponálja folyton mazochista módon, semmint olyan kérdésekre reagálna, mint mondjuk a német, osztrák vagy francia radikálisok. A Jobbikban tehát egyszerűen nincs annyi, hogy képes legyen megváltozni, főképp, hogy szavazóinak jelentős része nem is vár el tőle ilyen fordulatot. Miután azonban a volt szoci-szavazók lemorzsolódnak, a kevésbé lelkesek eltántorodnak és talán a HVIM-Kuruc.info tengely is eltávolodik a mérsékeltektől, kiderülhet, hogy csupán a nagy-magyarországos-árpádsávos mitológia tartja össze a párt szavazóit. Ha pedig így lesz (úgy gondolom, hogy így lesz), akkor minek változtatni bármin is, hiszen okosabb megőrizni a kemény magot.”