A Fidesz és a multik: gyűlölet és szerelem

„A Fidesz vezető politikusai még nem is olyan régen igencsak antimulti és antikapitalista retorikában utaztak. A válság ürügyén is szinte rávetették rá magukat az átkos nyugati nagytőke, a multik, a spekuláció, a bankok és bankárok, a »pénzkapitalizmus« bírálatára. Nem véletlenül nyilatkozta még áprilisban a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke: »Bízunk abban, hogy a korábbi retorika ellenére a külföldi befektetések áldásos hatását a Fidesz gazdaságpolitikusai is fel tudják mérni és ki tudják használni.«

A Fidesz közeli értelmiség egy része, a harmadikutasok régóta próbálják antimulti és antikapitalista irányba terelni a Fideszt, kezdve azzal, hogy a 90-es években Lezsák Sándor egy 56-os megemlékezésen az elnyomó tankokhoz hasonlította a Budapestet »körbevevő« plázákat. Közvetlenül a kétharmados győzelem után Bíró Zoltán fejtette ki: »… nyomasztó és bénító az, ahogyan a nagy globális kereskedőláncok rátelepedtek az országra és a magyar gazdaságra. A tisztességtelen kereskedés, a hazai termelőkkel szemben tanúsított kereskedői magatartás megfojtja az amúgy is vergődésre, piacvesztésre ítélt magyar gazdaságot. (…) Új politika és új állam! Ezt tekinthetjük most olyan forradalmi változásnak, amely itthon véget vethet az egykori kommunista, mára virgonc és gőgös kapitalistává varázsolódott oligarchák uralmának. Ha ez fájni fog ennek a feldagadt piócarétegnek, hadd fájjon.«

Pedig jó lenne, ha ők is belátnák: a valódi versenyhelyzet az, ami hosszú távon a magyar gazdaságnak is előnyös. Ezért jó, ha Magyarország vonzó befektetési környezetet garantál EU-konform módon, azaz tekintet nélkül a tőke állampolgárságára, nemére, korára, etnikai hovatartozására.”