„A legtöbb pesti értetlenül ugyan, de kérésre kiviszi vendégeit az Érdre vezető úton nehezen megközelíthető és az elmúlt éra köztéri szobrait felvonultató Mementó Szoborparkhoz. De a Sarló és Kalapács körútról vagy a turistáknak szóló Trabant-bérlési lehetőségről még csak nem is hallott. A nyolcezer forintot kóstáló Sarló és Kalapács Tour szervezői nemcsak vezetett túrát ajánlanak a Szoborparkban, hanem elviszik a látogatót a Milyen volt az élet hajdanán címet viselő kiállításra is. A Kádár-korszak bájaiban elmélyedni kívánó turista óránként negyven euróért Trabantot is bérelhet.
Ráadásul a kölcsönző cég úti célként ajánlja az Ecseri piacot, ami azért jó, mert útközben meg lehet tekinteni a lakótelepeket is. De ha még mindig nem lenne elég a papírjaguárból, trabis reptéri transzfert is lehet rendelni. Sokan ingerülten, értetlenül állnak a jelenség előtt. Miért nem a szépet akarják látni a hozzánk érkezők?
Az igazság az, hogy szépet sok helyen lehet látni. Az európai városok tele vannak gyönyörűen felújított óvárosi részekkel, felbecsülhetetlen értékű műgyűjteményekkel és világszerte híres köztéri szobrokkal. A kommunizmus utolsó leheletébe viszont csak nálunk lehet beleszippantani. Az egyszeri nyugati turista, aki évtizedekig nem utazhatott a szocialista országokba, igenis kíváncsi, hogy mit takart el a vasfüggöny. Hogyan róhatnánk ezt fel neki?”