Ellenségként tekintenek a magyarokra

„A magyarországi állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban a szomszédos országok közül csak Szlovákia reakciója elutasító, sőt patologikusan hisztérikus.
Pedig 1997 és 2005 között Szlovákia is alkalmazta a most Magyarországon elfogadott megoldást, miszerint a határon túli szlovákok állandó szlovákiai lakhely nélkül kaphattak szlovák állampolgárságot. Pedig a magyar jogszabály más országokban működő példákat követve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, a többi szomszédja nem is tiltakozott. (...)

Az elmúlt években a szlovák politika állampolgári lojalitásra hivatkozva követelte meg a kisebbségektől saját etnikai identitásuk háttérbe szorítását. A szlovák államnyelv pozíciójának erősítése, a kisebbség nemzeti szimbólumainak tiltása, a szlovák földrajzi nevek magyar nyelvű szövegben történő használatának megkövetelése, mind ebbe a sorba illenek bele. A magyarok állami identitásának erősítését, – vagyis elszlovákosítását – a szlovák államérdek sarokkövének tartják. A biztonsági kockázat emlegetése pedig arról tesz tanulságot, hogy annak ellenére, hogy „hivatalosan” Magyarországnak szövetségese Szlovákia (Európai Unió, NATO, Schengen...), nem hivatalosan valójában ellenséges hatalomként, örök veszélyforrásként tekintenek déli szomszédjukra és a magyar nemzetiségű szlovákiai állampolgáraikra is.

A magyarokkal szemben ösztönösen megfélemlítéssel, fenyegetésekkel és szankciókkal fellépő szlovák kormánytól meglepő lett volna, ha a kettős állampolgárság ügyében más módon járt volna el, és kézenfekvő megoldásként a már (nemrég ismét szentesített) Beneš-dekrétumokból ismert állampolgárságtól való megfosztás nem jutott volna az eszükbe!”