„A kijelölt miniszterelnök által jegyzett program szerint a magyar választók azt üzenték, hogy itt »igaza a nemzet egységének van, a győztes feladata pedig az, hogy a nemzeti egységet és annak igazságát védje, képviselje – és legyőzzön minden olyan jelenséget, erőt és törekvést, amely a nemzeti egységgel szembefordul, azt veszélyezteti«. Azt hiszem, hogy a választók nem ezt üzenték, hanem azt, hogy igen, valóban szeretnének egymillió új munkahelyet, kevesebb adót, becsületes politikát, több nyugalmat, erőt. Többségük reméli, hogy ezt megkapja, de most sem tudhatják, miként. (...)
A leendő miniszterelnök programja szerint a választók áprilisban új társadalmi szerződést kötöttek, amellyel a magyarok létrehozták a nemzeti együttműködés rendszerét. Tartok tőle, hogy a magyarok erről nem tudnak. Arról sem, hogy vajon e szerződéssel hobbesi értelemben vett abszolút hatalmat ruháztak a kormányzatra, vagy fordítva, a Locke szerinti ellenőrzés jogát kötötték ki maguknak. Félő, hogy nem jelent itt mást a társadalmi szerződés fogalma, mint hogy ami most következik, más lesz, mint a Gyurcsánykormány, mert itt betartják, amit ígértek. Ezt, ha csak erről van szó, mint remélhető, egyszerűbben is ki lehetne fejezni.”