„Vegyünk egy aktuális ügyet, legyen az mondjuk a BKV, annál tényleg nem lehet hervasztóbbat találni. A fővárosi közlekedési vállalatnál mindenféle stiklik voltak, aztán volt egy rejtélyes és szokatlanul vehemens sztrájk, majd hirtelen olyan gyorsan kezdtek el vezető beosztású munkatársakat letartóztatni, hogy volt néhány nap, amikor a cég már majdnem nyereségesen működött. Senkinek sincs fogalma sem arról, hogy pontosan mi történt, a miértről pedg még ennyi sem. Az újságírók egy kicsit többet tudnak, mint a tömegközlekedő lakosság, ám nem merik vagy nem tudják megírni, mert félnek a perektől, és egyébként is lehet, hogy mindennek az ellenkezője igaz. Esetleg valamit elrejtenek a sorok közt, de ennél többet egyikük sem hajlandó tenni.
Így csak a találgatások és a vad pletykák maradnak. Van elmélete a taxisofőrnek, a fodrásznak és a biztonsági őrnek, és mivel ha más nem is nagyon, szólásszabadság azért még nálunk is van, nem is restek elméleteiket és féligazságaikat mindenkivel megosztani. A sok hülyeség és a benne elszórva megtalálható igazságmagvak pedig villámgyorsan szétterjednek, sokszorozódnak, és persze menet közben tovább vadulnak.
Ilyen ügy az MDF-é is. Kinek áll ez érdekében? Ki osztja nekik a dellát? Kik a megbízóik? Na és persze hogy fognak erre az egészre hatni a BKV körüli letartóztatások? Tényleg ezzel zárul el a pénzcsap? Vagy az a másik nagyon gazdag ember keveri a kártyákat? Ismét csak sok a megválaszolatlan kérdés, illetve az olyan kérdés, amire pontos információk és a magyar sajtó működésképtelenségének köszönhetően mindenkinek más válasza van.”