A rendszerváltoztatás nem volt kudarc

Miért kell még ma is az 1989-1990-es gengszterváltást rendszerváltásnak mondani ? Semmi más nem történt, csak több csoport szeretett volna szeletet a tortából és közelebb állni a tűzhöz. Igaz minden ész, tudás és tisztesség nélkül. Amit húsz év alatt láttunk és tapasztaltunk, az azt jelenti, hogy sikerült nekik.

A rendszerváltás problémáit nem lehet elintézni azzal, hogy csupán a politikai elit van válságban. A gond az, hogy ez az úgynevezett rendszerváltás tipikus esete a magyar értelmiség árulásának. A rendszerváltást megelőző társadalmi alku és megegyezés elmaradt, mert a szűk értelmiségi egyezkedésbe egy társdalom már nem fért bele. A kerekasztal értelmisége a saját nagyon is szűk, bizony nemritkán anyagias érdeke, hatalomra segített egy hazug, buta és tehetségtelen politizáló réteget, akik lényegében a korábbi MSZMP irodáiban tenyésztek és rendelkeztek azzal az államigazgatási gyakorlattal, ami a rendszerváltó értelmiségnek értelmetlen és büdös volt. Így egy lényegében liberális nagyon antikommunista szövegkörnyezetben ismét erőre kapott a sztálini államvezetés gyakorlata. Az értelmiség, aki a társadalommal való párbeszédet méltóságán alulinak tekintette, de maga is csalódott a kozmetikázott szálini gyakorlatban, duzzogva félreállt és mára már csak a fasisztázó vakangatás, meg hőbörgésre telik, mint egy kivénhedt kutyának. A társadalomnak maradt a nyegle, buta és hazaáruló politikus, aki tévesen a baloldal örökösének hiszi magát, csupán azért, mert szörnyen hazug és stílustalan módon rendre elénekli az internacionálét. Maradt a kifosztottság, és az egyre mélyülő szegénység. Csoda, ha sokunk nemhogy rendszerváltást nem érzékel, de a kommunista diktatúra magasabb fokozatba kapcsolását látja? A Terrorháza koncepcióval nagyon egyetértek. De vajon miért nem sikerült olyan koncepciót tovább vinni, ami, ahogy a zsidók a holokauszt bűnöseit, halálig üldözik, hasonlóan a kommunista bűnözőkkel. Miért nem nyúl név szerint kedves Mária az ön intézete, olyan emberekhez, akik nyilvánvaló kommunista múltjuk, tevékenységük ellenére a mai szegények életlehetőségeit lopják? Miért nem publikálnak olyan kutatásokat, a melyek az erős kötöttségek mellett ugyan de mégis a kutatható kádári irattári adatokat dolgoznak fel? Mert félnek az élő újgazdaggá lett kommunistáktól? Mert így kényelmes? Ha Izrael gondot fordít arra, hogy a világ egy népcsoportján esett méltatlan sérelem okozóit, felderítse és megbüntetésére törekedjen, miért van ez a nagy kuss egy sokkal nagyobb gonoszság számon tarthatósága körül. Vagy nem lennének bizonyító erejű dokumentumok? Vagy a személyiségi jogok védelme illeti meg a bűnözőket? Nem értem, nem értem, csak azt érzem, hogy ma sokkal szarabb mint húsz évvel ezelőtt. Ráadásul, ez az árulás nekem húsz értelmesen is eltölthető évembe került, egy lassan gettóvá váló társadalomban, ahol a kápó ugyanazzal a buta hatalom ittas vigyorral közli velem, hogy én hol vagyok hozzá képest, meg mi mindent tehet velem. És teheti, eszközei korlátlanok (Apeh, szemkilövő terrorista rendőrség, hazug tolvaj üzleti lobbi cimborák, stb.), hiszen rá az írott törvény nem vonatkozik, ő politikus, sőt elit, meg gazdag is. Na ennyit erről a jól sikerült rendszerváltásról. Akkor tényleg tetszettünk volna inkább forradalmat csinálni.

Ha szembeköpjük magunkat azzal a HAZUGSÁGgal, hogy "nem volt kudatc", akkor sohasem fogunk kilábalni a mcsokból.

Csak egy baj van. A lehetosegeket nyolc evre elvettek, a tehetseget nem hagyjak ervenyesulni, nagy valoszinuseggel egeszen nyugodtan jatszhatjuk az aldozat szerepet meg jopar evig, mert a kovetkezmenyekert nem azoknak kell viselnie a felelosseget, akik ide juttattak az orszagot.