Kitálalt a lebohócozott hokikapitány – tiszta vizet öntött a pohárba Galló szerencsétlen interjúja után
A tettek és azok következményei.
A korábbi szövetségi kapitánynak markáns véleménye van a Románia elleni vereségről, de azt is elárulta, mitől tart a magyar jégkorong-válogatott teljesítményét illetően a bolzanói világbajnokságon.
Nyitókép, fotó: mno.hu/Mirkó István
***
Az előzmények: miután a bolzanói Divízió I/A-s világbajnokságon a magyar jégkorong-válogatott – óriási meglepetésre – Romániától 2-1-es vereséget szenvedett (a Mandiner tudósítását itt olvashatják) az egyik játékos, Galló Vilmos (miután Don MacAdam kihagyta a csapatból) lebohócozta a szövetségi kapitányt.
Kíváncsiak voltunk arra: mi a véleménye a történtekről a korábbi szövetségi kapitánynak (aki a Dunaújvárossal bajnoki címet is szerzett), a történetesen Gyergyószentmiklóson élő Kercsó Árpádnak? A mesteredző készségesen állt a Mandiner rendelkezésére:
Először is: a Dél-Korea és Japán elleni győzelem után miként fogadta a románok elleni hidegzuhanyt?
A mérkőzést nézve azt hittem, nem jól látok. Végig azt gondoltam, hogy a mérkőzést közvetítő kommentátoroknak lesz igazuk, és az első harmad után összekapja magát a magyar válogatott – de aztán nem jött össze...
Mi lehet az oka a váratlan kudarcnak?
Több összetevős a történet, szakmai és egyéb hibák is közrejátszottak a történelmi vereségben. Számomra nagyon meglepő, hogy egy olyan kiváló csatár, mint Nagy Krisztián még a keretben sincs, Stipsicz Bence hátvédként csatárt játszik, Galló Vilmos a negyedik sorban vagy még ott sem kap helyet.
Ami egyértelműen látszik: a magyar válogatottnak nincs első sora, nincs emberelőnyös sora, és ehhez még hozzájött a kulcsember, Sofron István kiállítása, hiszen az ő kiesésével – borult minden...
Ha már említette Galló Vilmost: megteheti-e azt egy keretből kimaradó játékos, hogy lebohócozza a szövetségi kapitányt?
Félreértés ne essék, nem értek egyet vele, egy játékos soha nem tehet ilyet!
Nyilvánvaló, hogy bántotta Gallót a dolog, ezért fakadt ki, és nem volt, akivel megbeszélje a gondjait. Ezzel együtt nem szabad így nyilatkozni – még ha sok igazság van a mondataiban...
A belső viharok mennyire lehetnek hatással a csapat teljesítményére a sorsdöntő, Olaszország és Szlovénia elleni meccsek előtt?
A magyar válogatott óriási lehetőséget szalasztott el Románia ellen. A magyar csapatsportágakra egyébként is jellemző – és most nem csupán a jégkorongra gondolok, hiszen az elmúlt években láttunk már ilyet a futballistáktól kezdve a kézilabdázókon át a kosárlabdázókig – hogy jóval erősebb ellenfeleket simán megvernek, és olyan mérkőzéseket veszítenek el, amelyeket (a papírforma szerint) simán meg kellene nyerniük! Ezt a kettősséget nem tudom megszokni... A jégkorong-világbajnokságon is: Dél-Korea ellen sziporkázott a csapat, a románok ellen pedig úgy játszottak, mint a kezdők. Elég lenne egyetlen győzelem, de tartok attól, hogy a negatív hangulat hatással lesz a játékra. Illetve fogalmam sincs, hogy másfél nap alatt miként lehet békét teremteni az öltözőben...