Tudja már az egész város: bajnok lett a Ferencváros
A Kisvárda elleni döntetlennel története 35. bajnoki címét ünnepelhette a klub.
A Fradi négy fordulóval a zárás előtt, immár 35. alkalommal lett bajnok. Jót tesz-e az NB I-nek és a klubnak, ha ennyire kiemelkedik? Maradjon-e 12 csapat vagy bővüljön az élvonal? Körkérdésünkből ezekre is választ kapnak.
Nyitókép: MTI/Hegedűs Róbert
***
Bálint László ezer szállal kötődik a Fradihoz, kétszeres bajnok, tagja volt a KEK- és a VVK-döntőbe jutott csapatnak, jelenleg a Ferencváros Baráti Kör elnöke. A magyar válogatottban 76-szor szerepelt, majd 1988-ban a magyar válogatott technikai igazgatójaként dolgozott.
Bálint véleménye szerint az újabb bajnoki cím csupán a klubnál zajló hosszú építkezés egyik állomása, amely elsősorban a szisztematikus munkának köszönhető, mely vonatkozik a tudatos igazolásokra és a szakmai stáb munkájára is. A klublegenda szerint a távlati cél egyértelműen az, hogy a csapat rendszeresen a Bajnokok Ligája vagy az Európa Liga csoportkörébe jusson, „ez abszolút reális elvárás, hiszen még egyszer olyan blama nem fordulhat elő, mint tavaly, amikor a feröeri Klaksvík elleni visszavágón egyszerűen leblokkolt a csapat”.
Arra a felvetésre, mely szerint az NB I-nek és a Fradinak mennyire tesz jót, hogy a zöld-fehérek ennyire kiemelkednek a mezőnyből, Bálint László így felelt:
„Egyértelmű, hogy
a jelenlegi helyzet sem a bajnokságnak, sem a Ferencvárosnak nem tesz jót – de ez nem a Fradi hibája!”
Bálint úgy véli, az FTC a követendő példa lett – „tessék, utánunk lehet csinálni! Személy szerint örülnék neki, ha két, három komoly vetélytársunk lenne, mert ezzel a bajnokság színvonala is emelkedne!”
Bálint László a cseh bajnokságot említi afféle etalonnak, hiszen a szomszédos ország három klubcsapata (az Európa Ligában a Slavia és a Sparta Praha, míg a Konferencialigában a Plzen) is bejutott Európa legjobb tizenhat illetve nyolc csapata közé!
Örök téma, hogy melyik lebonyolítási forma lenne igazán ideális? Maradjon a jelenlegi, 12 csapatos formula vagy inkább bővüljön a mezőny?
„Lássuk be, a jelenlegi, 12 csapatos NB I sem túlságosan magas színvonalú. Képzeljük el, mennyit esne vissza a nívó, ha ez a mezőny még négy csapattal bővülne! Éppen ezért én a kétfordulós rendszer híve vagyok, mely után alsó- és felsőházra oszlana szét a mezőny. Ez azért is lenne hasznos, mert megszűnnének a nagy különbségű győzelmek, és sokkal színvonalasabb, végig kiélezett találkozókat is láthatnának a szurkolók!”
A korábbi szövetségi kapitánynak, Gellei Imrének is van ferencvárosi kötődése, hiszen 2005-2007 között, az egyik legnehezebb időszakban, a másodosztályban volt a csapat vezetőedzője. A szakember szerint elsősorban annak köszönhető a zöld-fehér klub kiemelkedő szereplése, hogy „Hajnal Tamás sportigazgató évek óta kitűnő munkát végez, olyan gyors és robbanékony játékosokat szerez meg, akik
teljesen más dimenzióban játszanak, mint az NB I-es mezőny többsége”.
Gellei szerint a kiemelkedő eredményesség a folytonosságnak is köszönhető, a vezetők odafigyelnek a hétköznapokra, és ezzel tisztában vannak a játékosok is. A sikerben természetesen elévülhetetlen érdemei vannak a Dejan Sztankovics nevével fémjelzett szakmai stábnak is, a csapat vezetőedzőjéről Gellei csak annyit jegyzett meg: „karakteres személyisége passzol a csapathoz, és nyilván az a cél, hogy a nemzetközi porondon is még többet kihozzon az együttesből”.
A szakember szerint is egyértelműen jót tenne a Ferencvárosnak, ha a bajnokságban méltó vetélytársai lennének, több élesebb meccset játszana a csapat, hiszen ahogy szokták mondani, „teher alatt nő a pálma”...
A bajnokság létszámával kapcsolatban Gellei viccesen csak annyit jegyzett meg, hogy „már ebből a szempontból is a szépkorúak közé tartozom, hiszen a klasszikus 16 csapatos felállást kedvelem. Ebben a formában nem sérülne a fair play szelleme, oda-visszavágó mérkőzéseket játszanánk a csapatok, nem fordulhatna elő, hogy az egyik klub kétszer játszik hazai pályán, a másik pedig csak egyszer”.
A korábbi szövetségi kapitány személyében az egyik fő vetélytárs, az Újpest szemszögéből is vizsgálhatjuk a Fradi sikereit, hiszen Várhidi Péterről köztudott, hogy ő volt a legutóbbi bajnokcsapat vezetőedzője (1998), és édesapja révén is ezer szállal kötődik a lila-fehérekhez.
A Ferencváros tartós sikere kapcsán a szakember szerint a legfontosabb tényező, hogy „a vezetők – a lehetőségeikhez mérten – a legjobban válogatják ki a játékosokat. Legalább tíz olyan futballistájuk van, akik minőségileg jobbak a magyar átlagnál”.
Várhidi hozzáteszi: „lehet, hogy a Fradi költségvetése hazai viszonylatban kiemelkedő, és emiatt is kiemelkedik a mezőnyből, de az
mindenképpen erény, hogy a nemzetközi kupákból befolyt összegeket remekül fektetik be, és az utóbbi években jó pár játékost is nagy haszonnal adtak el.
Sokan nem tudják, hogy az évek óta tartó kiemelkedő nemzetközi kupaszereplés után az UEFA is busásan fizet: minden évben milliárdokat keres a Ferencváros! Az is egyértelműen látszik: amíg tart a nemzetközi kupaszezon, kissé hullámzó a teljesítmény, de amint csak a bajnokságra fókuszálnak, az NB I-ben nem lehet őket megverni!”
Várhidi Péter is örülne, ha több vidéki fellegvár és patinás fővárosi klub is az NB I-eben szerepelne, de „azt is világosan látni kell, hogy a 12 csapatos mezőny azért sem igazán bővíthető, mert az országnak nincs több szponzori lehetősége! Ne feledjük, hogy egy élvonalbeli futballklub éves költségvetése ma már több milliárd forint, másrészt nincsen olyan sok minőségi futballistánk sem... A jelenlegi költségeket tehát egy 12 csapatos mezőny bírja el a legjobban, erre van keret, ezt kell a legjobban lefedni, és ilyen körülmények között a lehető legjobban teljesíteni! – érvelt a Mandinernek a korábbi szövetségi kapitány.
Ezt is ajánljuk a témában
A Kisvárda elleni döntetlennel története 35. bajnoki címét ünnepelhette a klub.
Ezt is ajánljuk a témában
A német sztárklub, a Bayern München labdarúgócsapatának másodedzője a nyártól szabaddá válik. Információnk szerint Szalai Ádámot is megkörnyékezték a lilák.