Szoboszlai és a fél térdre ereszkedés ára

„Szoboszlai védelmében persze el lehet mondani, hogy ha már leszerződött a Liverpoolhoz, akkor el kell fogadnia az ottani szabályokat, s ezek között ott van a fél térdre ereszkedés is. El lehet mondani, hogy a juttatásokkal együtt körülbelül 260 millió forintnak megfelelő havi fizetéshez képest ez a kis gesztus szóra sem érdemes. Azzal is lehet példálózni egy tévéműsorban, hogy a Kádár-rendszerben rendes emberek is beléptek a pártba a karrierépítés érdekében, de közben nem árt emlékeznünk azokra is, akik ezt nem tették, akik nem azt vallották, hogy »van az a pénz«… 

Amikor Orbán Viktor miniszterelnök egy alkalommal kijelentette, hogy nem szimpatizál a térdeplősdivel, akkor a nemzeti válogatottra gondolt, s tökéletesen igaza volt. »A magyar ember a Jóisten és a hazája előtt térdel le, és akkor, amikor megkéri a kedvese kezét. Nem azt várjuk a nemzeti csapatainktól, hogy letérdeljenek, hanem azt, hogy harcoljanak« – mondta a miniszterelnök. És igaza volt a Magyar Labdarúgó-szövetségnek is, amikor emlékeztetett arra, hogy az UEFA és a FIFA szabályai nem engedik a politizálást a pályákon és a stadionokban sem, s ezzel az MLSZ is egyetért. 

És óhatatlanul eszünkbe jut Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb magyar labdarúgója, akinek az életében még egészen másféle szelek fújdogáltak keleten és nyugaton. A legendás Aranycsapat csatára minden utóda számára magasra tette a mércét. 2004-ben az UEFA az előző fél évszázad legjobb magyar játékosának választotta, s a legszebb gól szerzője minden évben az ő nevét viselő FIFA-díjat kapja. Halála után megérdemelten kapott szobrokat, és nagyon helyénvaló, hogy az ő nevét viseli az egykori Népstadion, valamint a felcsúti labdarúgó-akadémia. Szoboszlai Dominikot szeretjük. Ő tényleg nem tehet arról, hogy nyugaton balhitek, őrült eszmék uralják a sajtót, a politikát, a közgondolkodást. 

Ha a Liverpool mérkőzései előtt egyedül ő maradna állva, biztos, hogy a közönség kifütyülné, és a klub vezetésétől is megkapná a fejmosást. A sajtó leszedné róla a keresztvizet, s előbb-utóbb távoznia kellene. Büszkék vagyunk rá, mert kivételes tehetségének megfelelő szinten játszhat, s a legnépszerűbb sportágban hozhat további dicsőséget a magyar sport számára. Kívánjuk, hogy Puskás Öcsi örökségének méltó folytatója legyen.”

Nyitókép: James Gill - Danehouse / Contributor