Hiszen – bármilyen néven is szerepel - az olimpiai bajnok Oroszország valamint Franciaország egyértelműen kiemelkedik, de a B-csoport másik két továbbjutó helyéért Svédország, Spanyolország, Brazília és Magyarország teljesen egyenlő eséllyel száll harcba.
Mindenképpen biztató, hogy az ötkarikás játékok előtti utolsó edzőmérkőzéseken nem csak az Európa-bajnoki 8. helyezett Montenegrót (28-22), hanem Brazíliát is kétszer legyőzték Tomoriék (34-31; 24-23)
Az edzőmérkőzések alapján a mindig kritikus szövetségi kapitány, Elek Gábor elsősorban a felszabadultságot, a jó kapusteljesítményeket és a kitűnő csapatszellemet emelte ki.
„Ezek nagyon fontos tényezők, ám tisztában vagyunk vele, hiába vesszük fel kapusposzton és védekezésben a versenyt a legjobbakkal, a támadójátékunkon még rengeteg a csiszolni való. Az edzőmérkőzések arra is valók, hogy taktikailag fejlődjünk, Arra is törekszünk, hogy Tokióban a legkevesebb hibaszázalékkal játszunk, bár tisztában vagyunk vele: így is lesznek olyan periódusok, amikor nem mindenki a csúcsteljesítményt nyújtja majd.”
A szakvezető ugyanakkor hozzátette: „az elvárás és a cél nem ugyanaz. Az elvárás, hogy továbbjussunk a csoportból, a cél viszont ennél merészebb. Ugyanakkor erről addig nem beszélünk, amíg nem értük el a negyeddöntős szereplést”
A szövetség alelnöke, Kirsner Erika - aki tagja volt az athéni olimpián ötödik helyezést elért válogatottnak – már nem volt ennyire merész, hiszen mint mondta, „ennél nehezebb csoportba nem is kerülhettünk volna. De ha sikerül a továbblépés, már a legjobb nyolc között vagyunk, és akkor még merészebb álmaink lehetnek.
Kovacsics Anikó szerint „fantasztikus e válogatott csapatkapitányának lenni, és bízom benne, hogy e remek társaság igazán emlékezeteset alkot majd Tokióban”
Tomori Zsuzsanna a csapat egyetlen tagja (a szakmai tanácsadó Görbicz Anitán kívül), aki már tagja volt a legutóbbi olimpián (2008-ban, Pekingben) szereplő válogatottnak is, ahol a bronzmérkőzésen 33-28-as vereséget szenvedtünk Dél-Koreától, s így a negyedik helyen végeztünk.
A Siófok játékosának egyébként kifejezetten jót tett az egy év halasztás, hiszen az elmúlt években sokat bajlódott súlyos sérülésekkel. 2018-ban egy hollandok elleni Európa-bajnoki selejtezőn szenvedett külső keresztszalag-szakadást a jobb térdében (emiatt kilenc hónapot kellett kihagynia), majd 2020 márciusában krónikus belső szervi problémákkal műtötték meg. Most már szerencsére teljesen egészséges, így egy utolsó nagy dobásra (pontosabban, lehetőleg minél több eredményes dobásra) mindenképpen képes lehet Tokióban.
A rutinos jobbátlövő közvetlenül az elutazás előtt elmondta, bízik abban, hogy a magyar válogatott lesz – jó értelemben – a csoport sötét lova, és titkon abban reménykedik, hogy nem csak a továbbjutás jön össze, hanem pályafutása megkoronázásaként egy olimpiai éremmel búcsúzhat a nemzetközi porondtól.