Kezdje a napot a Mandiner újonnan induló sportrovatával!
az első labdarúgó Európa-bajnokság, amit láttam az 1972-es volt. Akkor még négyes döntőt rendeztek, így az egész esemény négy találkozóból állt. Összesen öt napig tartott. Magyarország elődöntőt játszott, ha Zámbó Sándor nem hagyja ki a 11-est 0-1-nél, akár a „baráti” (akkor még így mondták) Szovjetunió gárdáját is kiüthette volna. Nem tette, így gyerek fejjel két napig bőgtem, és elhatároztam, hogy a döntőben a „mi fiainkat” (akkor még számomra inkább „bácsijainkat”) legyőzők ellen szurkolók. Ezt ügyesen csinálhattam, mert az NSZK válogatottja 3-0-ra megverte a szovjeteket.
a legmegdöbbentőbb Eb az 1976-os volt. Amikor a négy találkozó közül egy sem dőlt el 90 perc alatt. Az NSZK kétszer is a hajrában mentette hosszabbításra a mérkőzését, ám „addig járt a kútra, míg eltörött.” A finálét az akkor először rendezett 11-es párbajban bukta el, mert egy Antonin Panenka nevű csehszlovák játékos úgy rúgta a sorsdöntő büntetőt, mint előtte soha, senki. Meg is próbálta levédetni hazája jogvédő hivatalában a mozdulatot, de nem sikerült neki.
a legizgalmasabb Eb az 1980-as volt. Nyolcra növelték a végjáték résztvevőinek számát, és nem rendeztek elődöntőt, hanem a csoportgyőztesek rögtön a fináléba kerültek. Így nem csak a selejtezők hoztak nagy küzdelmeket, hanem a két olaszországi kvartettben is minden mozdulat sorsdöntő jelentőséggel bírt. Számomra az volt a legérdekesebb lebonyolítási forma.
a legemlékezetesebb egyéni teljesítményt az 1984-es sorozat hozta. A két évvel korábbi vb-n a világot elvarázsoló francia válogatott sztárja, Michel Platini öt találkozón kilenc gólt szerzett. Varázslatos teljesítménnyel vezette csapatát győzelemre. A csoportban mesterhármas Jugoszlávia és Belgium ellen, egy gól Dánia kárára. Az elődöntőben a hosszabbítás utolsó percében győztes találat Portugália ellen, majd vezetőgól a fináléban. Arra a találatra mindenki emlékszik, hisz’ Luis Arconada, spanyol kapus pályafutása legnagyobb potyagólja volt. A legfontosabb pillanatban.
a legtöbb sztárt felvonultató az 1988-as volt. A holland Gullit, Rijkaard, van Basten, a német Matthäus, Völler, Klinsmann, az olasz Baresi, Maldini, Vialli, a spanyol Butragueno, az angol Lineker, a dán Schmeichel, M. Laudrup, Lerby, továbbá a szovjet válogatottat erősítő ukrán Belanov és a magyar Rácz László. Csak néhány játékos a legnagyobbak közül! Igazi csillagok háborúja volt, ezek a nevek azoknak is sokat mondanak, akik nem látták őket a pályán. Akik pedig legalább televízión keresztül követhették mozdulataikat, azok még ma is nosztalgiával emlékeznek rájuk.
a legdühítőbb az 1992-es torna mezőnye volt. A selejtezőben a dániai 2-0-s győzelmének is köszönhetően csoportgyőztes Jugoszlávia már Svédországban készült a nyolcas döntőre, amikor az ENSZ BT döntése értelmében haza kellett utaznia. A délszláv háború miatt ugyanis teljes embargót hirdetett meg országa ellen, ám felháborító, hogy miért kellett bűnhődniük a többnyire nem is a hazájukban élő sportembereknek! Jugoszlávia helyére a gyorsan összeszedett játékosaival Dánia lépett, mely végig teher nélkül játszva aranyérmes lett. A strandról érkezett válogatott – ahogy az utókor emlékszik rá.
a legdrámaibb végjátékot hozó Európa-bajnokság az 1996-os volt. Akkor rendeztek először 16 csapatos végjátékot, és akkor debütált a felnőtt mezőnyben az aranygól – rögtön a döntőben. Oliver Bierhoff, a német válogatott sokadik csatára jött, lőtt és győzött. Sorozatos sérülések miatt került a keretbe, 1-0-s cseh vezetésnél állt be csereként, egyenlített, majd aranygólja után „hirtelen haltak” a csehek. A Német Szövetségi Köztársaság harmadszor ért a kontinens csúcsára, az egyesülés után viszont először.
a legszerencsésebb győztest megkoronázó Eb a 2000-es volt. Az akkor a világbajnoki címet birtokló Franciaország a csoportjából egy Hollandia elleni vereséggel lépett tovább. A negyeddöntőben nehezen verte egy góllal Spanyolországot, az elődöntőben hátrányból mentette hosszabbításra a Portugália elleni párharcot. Ott 11-esből szerzett aranygólt. Majd a döntőben már ünnepeltek ellene az olaszok, amikor a 94. percben azon a találkozón is sikerült kiharcolnia a hosszabbítást. Ott pedig ismét aranygóllal tett felkiáltójelet a kérdőjel helyére. Persze a győzelmet nem kell magyarázni, csak a kukacoskodó tanúk felejtésében bízni.
(és a világ összes fociszurkolójának) a legmeglepőbb végeredményt a 2004-es hozta. Az ismeretlen focistákból álló Görögország két vereséggel kezdte a selejtezőt (!), majd nyolc mérkőzésen szerzett nyolc góljával kvalifikálta magát a legjobb 16 közé. Ott hat meccsen szerzett újabb hetet, az egyenes kieséses szakasz összes meccsét 1-0-ra nyerve hódította el a trófeát. A győzőket a túlzásokra mindig is hajlamos görög nép az Olümposzra kívánta az isteneik mellé, míg szövetségi kapitánya, a német Otto Rehhagel azt mondta: valószínűleg mától én vagyok az egyetlen ember az országban, aki a buszsávban is vezethet autót.
a „legtestközelibb” a 2008-as Eb volt. A bécsi szurkolói zónában az érdekelt csapatok drukkerei mellett mindig felbukkant több száz magyar is. A többnyire csendes osztrák főváros életét rendesen felbolygatta az esemény, szurkolói énekektől volt hangos heteken keresztül az Opera környéke, a Ring, a Práter, a Marienhilferstraße. Nyögte sok ország drukkerének „bús hadát Bécsnek büszke vára”. Folyt a sör, ünnepelt a császári város, a végén pedig a Práter stadionjában Spanyolország.
a leggyorsabban elfelejtett a 2012-es volt. Egyértelműen bizonyította, hogy sok a 16 csapat. Egyre jobban teret nyert a célfutball, mindenki, mindent feláldozott a győzelemért. Ez végül Spanyolországnak sikerült, amely remek nevekből álló válogatottal megvédte a Bécsben szerzett címét, ráadásul a két Európa-bajnoki arany között világbajnok is lett. Az illetékesek pedig a „pénz beszél” elv alapján a 16 csapatos mezőnyt még tovább bővítették. Szerencsére.
a legérzelmesebb a legutóbbi, a 2016-os lett. 44 év után ismét magyarokért lehetett lelkesedni. Az a sok szép éj, mely „soha nem érhet véget”. Zengett a „győzedelmi ének” Bordeaux-ban, Marseille-ben, Lyonban és a magyar városokban. Leállt a forgalom, együtt bulizott pincér, villamosvezető, biztonsági őr és jegyellenőr. Sőt, ahogy Deák Bill és Hobo énekelte anno: „a postás, a rendőr, a villanyszerelő, a szomszéd, a gázos és a díjbeszedő, a handlé, a szódás, a képkereskedő, a házmester, a fia és a kéményseprő.” Még csak öt éve volt, de már arra is alig emlékszünk, hogy Portugália lett az aranyérmes, annyira lelkesített minket a magyar válogatott szereplése.
az első három Európa-bajnokság csak a történelem-könyvekből, és néhány rossz minőségű tv-felvételből ismert. Nekem a hamarosan kezdődő Európa-bajnokság lesz a 13-ik, amit a televízión keresztül követhetek.
és a kollegáimnak jutott a megtiszteltetés, hogy a következő bő négy hétben szubjektív gondolatokat is megfogalmazhatunk erről a hetedhét országra szóló dzsemboriról.
Akit ez érdekel, kezdje a napot a Mandiner újonnan induló sportrovatával!
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
Románia azon országok közé tartozik, amely nem ismeri el Koszovót független államnak.
Az izraeliek Franciaország elleni meccse körül is forrtak az indulatok.
„Az nem történhet meg, hogy férfiak vegyenek részt egy női mérkőzésen” – fogalmazott a republikánus politikus.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
