Barka Emese bronzával megvan az első magyar érem a budapesti birkózó-világbajnokságon.
A bronzérmes Barka Emese ugyan kicsit csalódott az elődöntőben elszalasztott lehetőségek miatt, de összességéven elégedett a budapesti birkózó-világbajnokságon női 57 kilogrammban csütörtökön megszerzett bronzérmével.
„Nem érzem magam fáradtnak, viszonylag sima meccs volt ez. Örülök, hogy sikerült megszereznem a bronzérmet, de azért kicsit csalódott vagyok, hogy nem lett fényesebb" – mondta a harmadik helyért rendezett összecsapást követően a csalódottsága ellenére is mosolygós Barka.
Kifejtette, hogy a legnehezebb dolog számára a csütörtöki versenynap előtt az volt, hogy a szerdai, elődöntős vereségen túl tudjon lépni: „Egyedül azzal az összecsapással kapcsolatban érzem, hogy voltak kihasználatlanul maradt lehetőségeim, ettől eltekintve végig határozottan birkóztam" – nyilatkozta Barka, aki hozzátette, örül, hogy hazai közönség előtt sikerült megmutatnia magát, és bronzérmet nyernie.
A 28 éves birkózó ezt megelőzően 2013-ban és 2016-ban is Budapesten szerzett világbajnoki bronzérmet.
Az ötödik helyen zárt Sastin Marianna a bronzmérkőzés után azt mondta, megérte hamar visszatérnie, és nyolc hónappal gyermeke születése után elindulnia a hazai rendezésű világbajnokságon. „Birkóztam öt mérkőzést, ebből hármat megnyertem, ráadásul ezen az utolsón csak 2-0-ra kaptam ki egy olyan ellenféltől, akivel eddig csak egyszer meccseltem szorosat, azon kívül gyakorlatilag mindig 10-0-ra kaptam ki" – fogalmazott a Vasas 35 éves versenyzője.
Sastin kijelentette, nincs szégyellnivalója, elégedett azzal, amit elért a budapesti világversenyen. Elárulta, az elmúlt nyolc hónapban elsősorban az erő-állóképességi edzések voltak nehezek, amikor birkózni kellett, azzal már nem volt gondja.
A női szakágban Magyarország egyetlen világbajnoka a jövővel kapcsolatban titokzatosan csak annyit mondott, hogy az első dolga holnap az lesz, hogy elmegy a fiáért, minden továbbira még aludniuk kell párat edző-férjével, Wöller Ákossal.
Wöller egyébként tanítványa teljesítményével kapcsolatban ugyancsak elégedettségének adott hangot, szerinte felesége 130 százalékot teljesített.
„Ha megnézzük a sorsolást és azt, milyen ellenfeleket győzött le, erőn felül teljesített. Nem eredményben gondolkoztunk, hanem abban, hogy Mariann a maximumot hozza ki magából. Ez sikerült" – összegzett Wöller, aki szerint elsősorban a logisztika jelentette számukra a legnagyobb kihívást az elmúlt időszakban. „Szerencsére nemcsak én, hanem Mariann és a gyermekünk is profin teljesített".
Ritter Árpád, a nők szövetségi kapitánya összességében boldogan nyilatkozott az MTI-nek, ugyanis a versenyzők túlszárnyalták az előzetes elvárásokat.
„Kicsit sajnálom Sastint és Németh Zsanettet, hogy nem jött össze nekik az érem, de előbbi teljesítménye előtt külön le a kalappal, hiszen ilyen rövid idő alatt fel tudott úgy készülni a vb-re, hogy azon három mérkőzést nyerjen" – fogalmazott a kapitány, aki elmondta, a három helyezett versenyző az összes többi birkózó számára jó példa kell legyen arra, hogy igenis eredményesek tudnak lenni, és képesek kiugró teljesítményre. „Emese, Mariann és Zsanett is példakép lehet a többieknek".
(MTI)
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
Románia azon országok közé tartozik, amely nem ismeri el Koszovót független államnak.
Az izraeliek Franciaország elleni meccse körül is forrtak az indulatok.
„Az nem történhet meg, hogy férfiak vegyenek részt egy női mérkőzésen” – fogalmazott a republikánus politikus.
Sohasem a saját erejükből kerültek az ország élére, hanem mindig külső akaratból, ráadásul rendkívüli körülmények közepette. Gali Máté írása.
Úgy fogalmazott: a kultúrát nem őrizni kell, mert az nem rab, nem ápolni, mert nem beteg, hanem mindenekelőtt élni, csinálni kell. Ez különösen így van akkor, ha a kultúra keresztény és magyar.
