A Bitcoin rövid története már temérdek bűncselekményhez vezetett, energiatúlfogyasztással jár, és az alvilág „bankjává” válhat. Van akarat és lehetőség a kriptovaluta megrendszabályozására?
Budapesten a nagyvárosok többségéhez hasonlóan találhat Bitcoin-automatákat az, aki keres. Először talán kissé feleslegesnek tűnik egy utcai kriptovaluta ATM, de valójában igen sokan használják, fizetnek készpénzzel vagy kártyával, hogy az egykor – vagy talán még most is – népszerű fizetőeszköz aktuális árfolyamának megfelelő Bitcoin üsse a markukat.
Aki éppen be akar szállni a nagy kriptovaluta-bizniszbe, az miért egy utcai automatán keresztül tenné ezt meg? Erre számos egyszerűbb lehetősége lenne, de nem kizárható, hogy előfordul nagy ritkán ilyen is. Újra felmerül a kérdés: akkor mégis mire jó ez? Hiszen Budapest bármelyik üzletében elfogadják a készpénzt és szinte mindenhol a bankkártyás fizetés is simán megy. Viszont többségükben, ha Bitcoinnal kínálnánk meg az eladót jó magyar forint helyett, bizony nem találnák jó viccnek – elfogadására pedig itthon senkit nem lehet kötelezni, ugyanis a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény értelmében nem minősülhet jegybankpénznek, törvényes fizetőeszköznek. Ráadásul az árfolyam legutóbbi bezuhanása és folyamatos, kiszámíthatatlan ingadozása sem készteti az átlagembert arra, hogy Bitcoinba fektesse a pénzét – pláne nem egy utcai automatánál.
A forintjait Bitcoinra váltó polgár – ha feltételezzük, hogy éppen nem megtakarításait kezdi egy ATM-nél befektetni – vajon mihez szeretne kezdeni? Mi készteti arra, hogy egyszerű fizetés vagy banki átutalás helyett ekkora kerülőket tegyen?
Kijelenthetjük: az készteti erre, hogy
– a mások fogalmába a hatóságokat is gyakran beleértve.
Az egyes felhasználókhoz tartozó Bitcoin-címek tulajdonosainak személyazonosságát csak maguk a tulajdonosok ismerik. Egy személy akár több címet is birtokolhat, ezeken a pénzt össze-vissza mozgatva szinte lehetetlenné teheti tranzakcióinak pontos lekövetését. Ez tulajdonképpen biztosítéka a teljes anonimitásnak, és erre segít még rá az elosztott főkönyvvezetés, vagyis a DLT-rendszer decentralizáltsága. Itt ugyanis nincs egy központi rendszer, ami egy tömbben tárolná a rajta átfutó tranzakciók mindegyikét, a pénzmozgások lenyomata a hálózatban részt vevő szereplők által létrehozott blokkláncban van foglalva.
A nagyobb üzletek jelentős része rendelkezik webshoppal, lehetővé teszi az online fizetést és ilyen esetekben legtöbbször az ingyenes kiszállítást is biztosítja. A feketekereskedelem itt talán lépéshátrányba került.
az ilyen pénzmozgások könnyen lekövethetőek. Ezt a lépéshátrányt a Bitcoin képes jelentős részben ledolgozni.
Gyorsabbá, követhetetlenebbé teszi például a drogkereskedelmet. Emellett túl nagy biztonságot sem nyújt – egy félrement átutalás vagy átverés esetén semmilyen kilátása nincs a tulajdonosnak arra, hogy visszaszerezze a pénzét, míg egy hagyományos bankszámla esetében erre reális esélye lenne.
Erre már felhívta a figyelmet a londoni rendőrség is. Szerintük a dílerek széles körben használják a kriptopénz ATM-eket arra, hogy a szinte teljes névtelenséget és követhetetlenséget biztosító Bitcoin segítségével rejtve tudják tartani a tevékenységüket. A kritika tehát jócskán megalapozott.
Hazánkban egyetlen fizetőeszközökre vonatkozó szabályozás sem tekinthető maradéktalanul alkalmazhatónak a minden korábbitól jelentősen eltérő Bitcoinra nézve. Szabályozatlansága, jogon kívülisége megnehezíti a fogyasztóvédelmet és hozzájárul a feketekereskedelem konjunktúrájához.
A problémák sora sajnos nem merül ki a fentiekben. A környezetvédelemnek több köze van ugyanis a Bitcoin problémaköréhez, mint bárki hinné. Egyes elemzések szerint az úgynevezett
maga mögé utasítva ezzel hazánkat és rajtunk kívül még más országok százait is.
Valószínűleg sokaknak akad olyan ismerőse, akinek egy további ismerőse otthon a laptopján vagy akár az okostelefonján kitartóan bányászta a Bitcoint és mára vagyonos ember vált belőle. Ez azonban sajnos a valóságban kicsit összetettebb.
A bányászok feladata – végtelenül leegyszerűsítve – a blokkok létrehozása és egymáshoz kapcsolása, tehát a blokklánc építése. Ezek a blokkok tartalmazzák a végbement tranzakciók lenyomatait, a könyvelést. A bányászat így a rendszer működésének alapja, ezért munkájukhoz mérten bizonyos mennyiségű Bitcoint kapnak azok, akik ezt elvégzik. Ez nem jelent egyébként nagy intellektuális kihívást – telepíteni kell egy erre alkalmas szoftvert, az pedig dolgozik magától. Annál nagyobb kihívást jelent viszont egy számítógépnek, a bányászat ugyanis hatalmas teljesítményt igényel. Ahhoz, hogy értékelhető mértékben járuljon hozzá egy bányász a blokklánc építéséhez, ezáltal pedig értékelhető mennyiségű Bitcoint zsebeljen be, ahhoz inkább gépek tömegeire van szükség. Ennek ellenére megtörténhet, hogy valaki bányászatba kezdjen a saját kis laptopján, de hogy ebből nagy haszna sem neki, sem a blokkláncnak nem fog származni, az egészen biztos.
ez pedig kérdéseket vet fel egy olyan korban, amikor a környezettudatosság már minden esetben a legfontosabb szempontok egyike, és az innovatív megoldásoknak kivétel nélkül a fenntarthatóság felé kellene mutatniuk.
Magyarországon a környezet védelmének mára jogszabályi formát öltött alapelve szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő – a bányászat ennek a követelménynek pedig nem felel meg maradéktalanul.
Azt, hogy a Bitcoin-jelenség a fent említetteken kívül is képes problémák színes sokaságát okozni, nemzetközi sajtót is megjárt esetek bizonyítják. Az egyik leggyakoribb, a kriptopénzekkel egy időben megjelent visszaélési forma, hogy egy rendszergazda – vagy akár más alkalmazott – a számára hozzáférhető számítógép-rendszeren titokban bányászni kezd. Ez egy kifejezetten kézenfekvő megoldás, hiszen az így befolyó pénz kiegészítő fizetésnek kiváló, az áramfogyasztás megsokszorozódását pedig a cég pénztárcája bánja – egészen a lebukásig.
Oroszországban egyszer
máskor pedig a moszkvai reptéren lettek figyelmesek a fogyasztás feltűnő ingadozására: nem véletlenül, az egyik rendszergazda használta az ottani gépeket bányászatra. Amerikában szintén történnek ilyen esetek: bocsátottak már el emiatt banki alkalmazottakat, egy kutatót pedig eltiltottak a kormányzati munkától, amiért az egyetemi számítógépeket használta a már említett célokra. Egy oroszországi tűzvész után kiderült, hogy azt a lakóházban működő Bitcoin-bánya okozta azzal, hogy túlterhelte az elektromos hálózatot.
A kriptovaluták minden itt felsorolt visszásságuk ellenére aránylag nagy népszerűségre tettek szert, hiszen számos tulajdonságuk ténylegesen előnyt jelent a napjainkban használatos fizetési rendszerekkel szemben. Mellőzhetővé teszik például a pénzügyi közvetítőrendszer jelentős részét, a tranzakciók nem kell, hogy keresztülfussanak a bankon, hanem közvetlenül a felek között mennek végbe, így a pénzmozgások gyorsabbak lehetnek. A DLT-rendszer, vagyis
2016-ban már számos bank alkalmazta tesztüzemmódban nemzetközi átutalásoknál.
Természetes, hogy az innovációt mindig önfeledten ünneplő közvéleménynek kedvére való az új lehetőségekkel kecsegtető fizetőeszköz, tisztán kivehetőek azonban a rendszer hátrányai is.
A Bitcoin jelenlegi formája rövid története alatt már temérdek bűncselekményhez vezetett. A legfontosabb kérdés tehát az lesz, hogy lesz-e olyan technológiai változás vagy új szabályozási keret, ami veszélytelenné teszi a kriptovalutát.
Kaliforniában szavazást rendeznek egy, a drogbűnözőkkel és tolvajokkal szemben laza törvény eltörlésére, de Soros csak azért is beleáll az ügybe, a törvény megmaradása melletti kampányt támogatva.
Az intézkedés elsősorban a fiatalokat óvná meg a bűnözéstől.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
A biztonsági félelmek ellenére is nő a TikTok használatának népszerűsége az európai politikusok körében.
Mutatjuk a legfrissebb adatokat.
A műsorvezető Sulyok Tamásról és Latorczai Jánosról is elmondta a véleményét.
Deák Dániel szerint Bajnaiéknak könnyű volt „megfuttatni” Magyart a saját köreikben.
