A kommunizmus velünk élő örökségéről tartott konferenciát a budapesti Danube Institute. Bod Péter Ákos a téma gazdasági vetületeiről, annak utóhatásairól beszélt. Szerinte a tervgazdaság hosszú árnyéka velünk van, a kádárizmus és a „homo kadaricus” embertípusa sem tűnt el közülünk. Tudósításunk.
A budapesti Danube Institute a kommunizmus velünk élő örökségéről tartott konferenciát. Az esemény témái között szerepelt a gazdasági örökség, amelyről többek között Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke fejtette ki nézeteit.
Bod Péter Ákos szerint a tervgazdaság hosszú árnyéka vetül ránk. A tervgazdaság abból az orosz-szovjet felzárkózási vágyból származik, amellyel a perifériáról akarták a fejlett világ mellé emelni a kommunista birodalmat. A '45 után hatalomra került kommunisták ezt akarták Közép-Európai országaiban is bevezetni. Több évtizedig tartó próbálkozás után azonban a kísérlet elbukott. A tervgazdaságot Bod szerint strukturális gyengeségek sújtották, mind a technológia, mind a fenntarthatóság, mind a fogyasztók elégedetlensége terén. Az erőltetett ipari fejlesztések mellett a pénzügyi mechanizmusokat elhanyagolták.
Homo kadaricus
Bod szerint a KGST elzárt maradt a Nyugattól, és a lemaradás 1989 után megbosszulta magát. Arról beszélt: Magyarországon 1956 után a fogyasztás engedélyezése, a szabályok enyhülése felé mozdultak el. Engedélyezték a kereskedelmet a harmadik világgal, de a versenyképesség így is elégtelen maradt. Hiába voltak erőltetett fejlesztések, a mennyiséget preferálták a minőség helyett. A hatvanas évek a liberalizációról szóltak, '68-tól pedig jött az új gazdasági mechanizmus. Megjelent piaci elemek, enyhültek az utazási korlátozások.
A közgazdász szerint ebben az időszakban megszületett a „homo kadaricus”. Ezt az embertípust úgy írta le, mint bizalmatlan, vallástalan kispolgárokat, akiket a fogyasztás érdekelt, és közben felületes nacionalizmus, rövid távú gondolkodás, szabálykerülés és államfüggőség jellemezte őket.
A nyolcvanas években már a Nyugatot próbáltuk másolni Bod Péter Ákos szerint. De az akkori mutatók és eredmények már talmi értékek voltak, a rendszer már nem volt fenntartható.
Hullámzó teljesítmény
Ugyanakkor Magyarország rendszerváltás óta megtett hullámzó teljesítményét Bod szerint jól mutatja, hogy gyakorlatilag annyit fogyasztunk most, mint a nyolcvanas években. Emlékeztetett arra, hogy míg Lengyelország a rendszerváltozás évei óta folyamatosan növekszik, addig Magyarországon fel- és lefelé ívelő szakaszok váltakoztak, és most nem csak Csehország, hanem Szlovákia is előttünk jár. Magyarország most kapaszkodik vissza a 2008 előtti fejlettségének szintjére.
„A kádárizmus nem tűnik el könnyen” – folytatta előadását Bod Péter Ákos. Szerinte ma is sokan függnek az államtól, pénzügyileg nem erős és nem is képzett eléggé a középosztály. A populista politizálás eluralta a közéletet, voksokat vesznek a pártok a győzelemhez. Eközben alacsony a bizalom a piac, a tőke és a politikum irányában.
Bod szerint a magyar társadalom nagy része a rendszerváltás után eltelt időszak vesztesének érzi magát. A paternalizmus, a korrupció és a normaszegés normája velünk maradt, a társadalmi problémák megoldatlanok maradtak – vont mérleget Bod Péter Ákos.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
A kommunizmus bukása óta ritkán látott rendőrállami módszerekről írtak Brüsszel kapcsán a CPAC Hungary nyílt levelének aláírói.
A neves brit hetilap szerint jó eséllyel a mostani lehet az utolsó nagyobb volumenű segély, amit Amerika küldött Ukrajnának.
