Nem ismerem, nem olvasom a Napi Gazdaságot – Fazekas Sándor a Mandinernek

2015. június 02. 08:17

Mindegy, hogy egy sajtópletyka hol jelenik meg – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a távozásáról szóló sajtóhírekről a Mandinernek. Fazekas szerint kifejezetten sikeres éveken van túl a mezőgazdaság, az agrártárca súlya nem csökkent, a kormány pedig mindig is a családi gazdaságok pártján állt. Lapunknak elmondta, hogy Simicska Lajossal soha nem volt kapcsolatban, Lázár Jánossal ellenben nagyon jó a viszonya. Szerinte Illés Zoltán világról alkotott képe erősen megváltozott, miután lejárt az államtitkári megbízatása, és nem lát kifogásolnivalót abban, ha törvénnyel állítanak le kartellvizsgálatot. Interjúnk.

2015. június 02. 08:17
Balogh Ákos Gergely

Inog a széke? Pár hete erről írt a magát kormánypártinak valló Napi Gazdaság.

Nem ismerem, nem olvasom a Napi Gazdaságot, és a miniszterelnök azt mondta a hírről, hogy az „vadkacsa”. Kacsákkal nem foglalkozom sem most, sem a jövőben. És mindegy, hogy egy sajtópletyka hol jelenik meg.

Tehát nem fontos, hogy hol és milyen szándékkal írnak a távozásáról?

A sajtópletyka mindegy, hol jelenik meg. De nem vagyok sajtófilozófus. Egy újságot, ha kinyitunk, több száz cikk van benne. Az egyik jobban sikerül, a másik kevésbé, az egyik pontos, a másik pontatlan.

Ez egy pontatlan értesülés volt?

Én azzal nem foglalkozom, mit ír a Napi Gazdaság. Sem most, sem a jövőben.

Öt éve miniszter: ebben a turbulens időszakban számos területen hajtott végre komoly változtatásokat az Orbán-kormány. Mik azok a reformok, programpontok az agrárium területén, amelyek mára megvalósultak; milyen mérleget von az eddigi teljesítményükből?

A magyar mezőgazdaságot nem lehet néhány éves időszakok alapján megítélni: hosszú távra és – minden ellenkező híreszteléssel szemben – a Nemzeti Vidékstratégia mentén dolgozunk. Egy változatos, minőségi, GMO-mentes élelmiszert előállító mezőgazdaságot akarunk létrehozni. Ezeket a fő szempontokat tudtuk tartani. A mezőgazdaság a családi vállalkozásokra épül, a földtörvény egyértelműen erre alapoz, őket helyezi előtérbe. Növelni tudtuk a mezőgazdasági termelést: a magyar mezőgazdaság kibocsátása a történelemben példátlan módon négy év alatt 42 százalékkal bővült. Új piacokat hódítottunk meg, növeltük az agrárkivitelt, nőtt a foglalkoztatás a mezőgazdaságban. A kis és közepes családi gazdaságok által használt földterületek aránya is nőtt: míg 2010-ben 50 százaléknyi terület jutott rájuk, most már 53-54 százalék körül van az arányuk.

Szép adatok, de a tárca kormányzati súlya mintha mégse előnyére változott volna 2010 óta.

A tárca kormányban betöltött súlya ugyanakkora, mint korábban volt. Vannak feladatok, amelyek elkerültek tőlünk: ilyen a vízügyek és a vidékfejlesztés.

Ezek azért jelentős területek, komoly költségvetéssel.

De azt se szabad elfelejteni, hogy mi az, ami hozzánk került; mert azt mindig elfelejtik azok, akik mindentudónak kiáltják ki magukat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól ide kerültek az állami erdőgazdaságok, ez mintegy egymillió hektár erdőt jelent; agrárcégek, mint például a ménesgazdaságok is hozzánk kerültek; akárcsak az agrárkutatási hálózat és a teljes agrárképzés (63 intézmény van most). Ezek legalább olyan súlyúak, mint amelyek elkerültek tőlünk.

A Miniszterelnökség 2014-ben rengeteg új feladatot vont magához, a vidékfejlesztés átvétele miatt a minisztériumának még a nevét is meg kellett változtatnia, Földművelésügyi Minisztérium lett belőle. Milyen a viszonya Lázár Jánossal?

Nagyon jó viszonyban vagyok a miniszter úrral. Együtt dolgozunk, a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkárságával napi kapcsolatban vagyunk. A Miniszterelnökség rendkívül hatékonyan végzi a munkáját.

Nem voltak konfliktusaik ezeknél a hatásköri változtatásoknál? Például amikor a környezetvédelmi felügyelet a kormányhivatalokhoz került?

Miért lett volna konfliktus? Ezek kormánydöntések voltak, kormányzati filozófiát tükröznek. A kormányhivatalokhoz valamennyi minisztériumtól kerültek át feladatok, néhány kivételtől eltekintve.

Tehát meggyőződése, hogy az agrártárca nem lett súlytalanabb 2010-hez képest?

Miért lenne súlytalanabb: feladataink bővültek a tárcánál és intézményeinkben 18.700 dolgozónk van; és a mezőgazdaság súlya növekedett a magyar nemzetgazdaságban. A GDP-ben, az exportban és a hozzáadott értékben is jelentősen nőtt az agrárium aránya. Egy tárca súlyát alapvetően az határozza meg, hogy az ágazat jó állapotban van-e: elmondhatjuk, hogy volt, amikor a mezőgazdaság tett hozzá a legtöbbet a nemzeti össztermék növekedéséhez; az export kapcsán az autóipar után rögtön a mezőgazdaságra gondol mindenki; és mindezt egy agrárbékére támaszkodva tudtuk elérni. Korábban demonstrációk kísérték a jogszabályi változtatásokat, a reformokat; ma el tudjuk ezt kerülni az egyeztetésekkel.


„Soha nem volt semmilyen kapcsolatom Simicska Lajossal.”

Amikor az elmúlt bő egy évben olvasta a híreket, hogy Simicska Lajoshoz okkal vagy ok nélkül kötött emberek veszítik el posztjaikat, megbízásaikat a kormányzatban vagy annak környékén, nem érezte úgy, hogy önt is elérheti ez a hullám? Önt is többször kapcsolatba hozták a Simicska-Nyerges körrel.

Megmosolyogtat, hogy „bizonyos körökhöz” számítanak engem. Én már elég régóta, 1990 óta fideszes politikus vagyok, húsz évig polgármester voltam Karcagon, és öt éve itt dolgozom az agrárminisztériumban. Ez egy egyértelmű elkötelezettséget jelent.

Nem volt semmilyen kapcsolata, ami alapot adott volna efféle híreszteléseknek?

Soha nem volt semmilyen kapcsolatom Simicska Lajossal.

És Nyerges Zsoltékkal sem? Ez azért is érdekes, mert a Simicska-birodalom egyik pillére éppen a mezőgazdaság.

A mezőgazdaságban félmillió szereplő van, kicsik és nagyok egyaránt. Ez nem jelenti azt, hogy a minisztériumban előretolt hadállása lehetne bárkinek is. Pontosan ezért tudtuk elérni, hogy az ágazat szereplőivel kiegyensúlyozott legyen a viszonyunk. Mindenkire szükség van. A kormány filozófiája az, hogy 80 százalékban családi gazdaságokra, kis- és közepes termelőkre alapozunk; és emellett 20 százalék legyen a nagybirtok, nagygazdaságok aránya. Ez jelenti a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság élet- és versenyképességét.

Nem lát eltérést abban, hogy Simicska Lajos milyen érdekérvényesítési képességgel bírt a földbérleti pályázatokon 2011-ben és milyennel bír 2015-ben?

A földhaszonbérleti pályázatok keretében a családi gazdálkodóknak adtunk olyan földeket, amelyek korábban nagygazdálkodók bérletében voltak, s ez alól nem kivétel a Simicska Lajos-féle cégcsoport, de más cégek sem. Az ő területük jelentős részét is bérbe adtuk.

De ezek a nagybirtokosok már az Orbán-kormány idején kapták bérbe a földjeiket, nem a 2010-et megelőző elmúltnyolcévben.

Ez egy erős túlzás: nem tudom, mikor köttettek a bérleti szerződések – van köztük előző ciklusbéli is –; de minden felszabaduló földterületet a családi gazdaságok részére nyitottunk meg a Földet a gazdáknak program keretében. Azt, hogy milyen eredményesen működik, jól mutatja az, hogy Sallai Róbert Benedek túrkevei országgyűlési képviselő és családtagjai 216 hektárt kaptak – miközben átlagban 50 hektárt kapnak családi gazdálkodók. Az átlag négyszeresét kapta, nem is értem, miért támad bennünket.

Sallai ironikusan azt írja, ha ez igaz, akkor ő az LMP oligarchája, és így Csányi Sándor és Simicska kollégája.

Én nem mondtam azt, hogy ő oligarcha; bár lehet, hogy ő már annak tartja magát. Miután mindenkit leoligarcházott, most beáll a sorba. Egy olyan programot támad, a Földet a gazdáknak programot, amiből a megélhetését nyeri. Ez is mutatja, hogy gyakran túlzó vélemények vannak.

Az LMP-s képviselő azt mondja, ha valóban 200 hektárja lenne, már máshol tartana.

A feleségének meg a cégének csak van valami köze magához Sallaihoz, nem? A tény az, hogy valóban vannak nagy szereplők a magyar mezőgazdaságban, de a kormány egyértelműen a családi gazdaságok mellett kötelezte el magát. Míg korábban, 2010 előtt 600 földbérlő volt az állami területeken, most 7500 van, és még nem értünk a program végére. Mintegy 53 nagybirtok 85 ezer hektárnyi területét használtuk fel a programban, 1500 családi gazdálkodó van most ezeken a területeken. Nem véletlen, hogy a független kisgazdák vagy bárkik próbáltak itt tüntetést szervezni, 10-20 főnél többet nem tudtak megmozdítani. Ellenben a Hortobágyon közel ezerfős demonstráció volt a földprogram mellett. Az sem véletlen, hogy a vidéki körzeteket tavaly megnyerte a Fidesz. Igenis a helyben lakó családi gazdálkodók mellett állunk, őket képviseljük. Sokszor mondtam: ha rajtam múlna, nem lenne nagybirtok egyáltalán.

Miért? A nagybirtokokra is szükség van egy egészséges szerkezetű agráriumban, hiszen erősítik a nemzetközi versenyképességet.

Teljes mértékben tévhit, hogy a nagybirtok versenyképesebb, mint a kisbirtok. Ez is valamilyen szocreál maradvány a gondolkodásban. A francia, a holland vagy a lengyel mezőgazdaság is kis- és középbirtokokra épül, mégis versenyképes.


„A gazdáknak kell a föld.”

Van akkora földéhség Magyarországon, hogy a területek 80 százalékát a családi gazdaságok műveljék meg?

A 100 százalékot is eléri a föld iránti érdeklődés. Egy pályázatra 5-8-10 érdeklődő is van, s az állam is tudja mérni, hogy folyamatosan jönnek az emberek: az agrárkamaránál bejelentkeznek földművesnek. Százezer fölött van azok száma, akik ténylegesen terjeszkedni, új földeket haszonbérbe venni akarnak. Százhetvenezren vesznek igénybe agrártámogatást. Félmillióan foglalkoznak földműveléssel Magyarországon. Van, akinek elég az eddigi területe; de azonnal százezren jelentkeztek be újabb földekre, amint arra lehetőség volt. Ez mutatja: a gazdáknak kell a föld.

Ez a sors vár az eddig a nemzeti parkok által kezelt földekre is?

A nemzeti parkok védett területei saját kezelésben vannak, de 150 ezer hektárt eddig is gazdálkodók használtak. Csak az a különbség, hogy most már családi gazdálkodók használják ezeket a területeket.

Mi volt a kormány célja a vitatott törvénymódosítással, amikor az eddig a nemzeti parkokhoz tartozó földek kezelését a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezébe adta?

Az egységes vagyonkezelés a cél: eddig is, ezután is állami földekről van szó. Szándékunkban áll, hogy a Nemzeti Földalap gyakorolja valamennyi állami ingatlannál a kezelői jogokat. Majd eldől, hogy a jogi megoldásunk helyt áll vagy sem. De az, hogy ki béreli, ki vagyonkezeli a földet, a Földalap vagy a nemzeti park, nem változtat a föld természetvédelmi besorolásán, kezelésén, védelmi szintjén. A Nemzeti Földalap most is több tízezer hektár védett földterület vagyonkezelését látja el.

A környezetvédők mégis sérelemként élik meg a nemzeti parkokkal kapcsolatos változtatásokat, szerintük az ökológia és a gazdálkodási szempontok sokszor ütköznek egymással. Érdekes helyzet, hogy – érdekellentét ide vagy oda – az agrárium és a környezetvédelem ügye is az ön tárcájához tartozik, utóbbi egyre alacsonyabb szinten.

A környezetvédők egy része, akik ebből élnek, biztosan hiányolják a bürokratikus vízfejet, ami korábban a környezetvédelmi tárca volt. Most viszont csúcsminisztériumi rendszer van. Így is képesek vagyunk biztosítani az ország GMO-mentességét, javult a vízminőség, az intézményrendszer pedig most is működőképes. Egyébként az előbb említett Sallai Róbert Benedek maga akar védett területeket vásárolni: úgy tűnik, ha egy LMP-s képviselő akar ilyen földet venni, az már nem problémás a számukra. Érdemes lenne tőle megkérdezni, mi a véleménye a saját privatizációs szándékáról.

A kormányzat részéről ígéret született, hogy a nemzeti parkok a változtatás után visszakapják az alapfeladatok ellátásához szükséges földeket; illetve az eddigi haszonbérlőkkel is újraszerződnek. Továbbra is áll ez az ígéret?

A koncepció szerint nem jelent érdemi változást ez a törvény. Ez egy adminisztratív szabályozás. Mi továbbra is minden földbérlőre számítunk, akár a nemzeti park, akár az NFA szerződéses partnerei voltak. Nem akarunk minden szerződést felmondani, csak bizonyos körülmények esetén nyílna lehetőség a felmondásra.

A köztársasági elnök mégis alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a törvénymódosítás miatt. Áder János két kérdéssel fordult az Alkotmánybírósághoz: sérülnek-e a természetvédelmi garanciák, illetve jogszerűen módosíthatók-e ezzel a törvénnyel a szerződések. Ön mit válaszolna az államfőnek?

Meggyőződésem, hogy a törvény jogszerű, azért is terjesztettük be.

(Interjúnk csütörtökön készült; hétfőn az Alkotmánybíróság úgy találta, alkotmányellenes a nemzeti parkokról szóló törvénymódosítás – A szerk.)


„Konfliktus? Milyen konfliktus?”

Maradjunk még egy kicsit a környezetvédelemnél! Illés Zoltán négy éven át volt az államtitkára, milyen volt a munkakapcsolatuk?

Jó munkakapcsolatban voltunk, kreatív munkatárs volt, nagyon régóta ismerem őt.

Valóban akkora ellenálló volt a kormányzaton belül, mint amilyennek mostanában, a különböző megszólalásaiban leírja magát?

Nem szoktam figyelni, hol mit nyilatkozik; de azt látom, hogy a világról kialakított képe megváltozott, de erről inkább őt kellene kérdezni. Minden kormányzati döntés megismerhető, a tárca működése átlátható és ez így volt a múltban is, ezeket kell összevetni azzal, amiket mostanában Illés mond.

Akkor nem úgy emlékszik rá, mint egy olyan államtitkárra, akivel sok és komoly konfliktusa volt?

Konfliktus? Milyen konfliktus? Ez egy munkahely, aminek mindenkinek megvan a feladata és a jogköre. A miniszter egy személyben felelős a területért. Nyilvánvaló, hogy vannak viták és egyeztetések, de aztán kialakítunk egy álláspontot. Ha egy kormányon belül valakivel komolyabb konfliktus alakul ki, az nem lesz a későbbiekben a kormány tagja.

Illés Zoltánra ez igaz is.

Nem így van. Neki letelt a megbízatása 2014-ben, és ez mutatja, hogy korábban nem volt olyan éles konfliktus, ami miatt a megbízatásának lejárta előtt távoznia kellett volna a minisztériumból.

Az ő államtitkársága alatt jött létre az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, amit meg is szüntettek azóta. Van ennek köze Illés távozásához?

Az ügynökséget jóval később vontuk össze a Környezetvédelmi Főfelügyelőséggel, nincs köze Illés Zoltán megbízatásához.

De ezt az ügynökséget már önök hozták létre, nem a 2010 előtti „elmúlt nyolc év” terméke.

Igen, és most találtunk egy jobb működési formát, ebben semmi kivetnivaló nincs. Tudom, hogy sokan támadják ezt a döntést; de szinte ugyanazok támadják az ügynökség összevonását, mint akik annak idején a létrehozását támadták. Ez egy privatizált terület volt, amin SZDSZ-es ál-környezetvédő cégek működtek. Ezt a területet visszaszereztük az államnak.


„Abszurd lenne egy eljárás miatt egy jogi személyt, egy szervezetet megszüntetni.”

Idézünk egy mondatot: „Nem állapítható meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértése az OGyHT-ben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 2012-2013. évben kiírt közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartások vonatkozásában.” Ismerős ez önnek?

Igen, ez egy törvényben van?

Igen, tavaly került bele a termékdíjtörvénybe, s idén lépett hatályba. Mintha kifejezetten arról szólna ez a módosítás, hogy ne lehessen vizsgálni az OHÜ kartellgyanús ügyeit egy bizonyos időszakban.

Nem az ügynökség tevékenységénél merült fel kartellgyanú.

…hanem az általa adott megbízások nyerteseinél.

Egy állami szervezet nem tud kartellezni, azt csak cég tud.

De megbízóként szerepe lehet olyan ügyekben, amelyekben a megbízottak kartelleznek. Elég szokatlan megoldás az, ha a Gazdasági Versenyhivatal vizsgál valamit, erre törvénybe kerül, hogy márpedig ez nem vizsgálható.

Ez van a törvényben. Ezt kell mindenkinek végrehajtania, a GVH-nak is.

Hogyan került bele a törvénybe?

Úgy, hogy az Országgyűlés elfogadta.

A tárca jóváhagyásával, egyetértésével?

A kormány támogatta, és bár nem biztos, hogy jól emlékszem, a Miniszterelnökség volt az előterjesztő.

Elfogadható, ha törvényi szabályozással állítanak le versenyhatósági vizsgálatot?

Nem ismerem a versenyjogot, hogy ez előfordul-e más esetekben is; de szerintem ez a jogszabály önmagáért beszél, külön ehhez nem tudok kommentárt fűzni. A magyar Országgyűlés így döntött. De vannak más szervezetek is, amelyek esetleges összefonódásokat tudnak vizsgálni: nincsen tudomásom arról, hogy itt bármiféle más vizsgálat lenne.

Ennek a kartellgyanúnak volt köze az ügynökség megszüntetéséhez?

Nem volt köze: már korábban megfogalmazódott az államreform kapcsán az összes olyan döntés, ami aztán az átszervezésekhez vezetett. Egyébként is abszurd lenne egy eljárás miatt egy jogi személyt, egy szervezetet megszüntetni.

Törvényt módosítani egy eljárás miatt, az nem abszurd?

Nem hiszem, hogy abszurd lenne: ez egy Országgyűlés által elfogadott jogszabály, az Országgyűlés többségének támogatását élvezte.


Senkitől nem kérek tanácsot befektetéshez, Dobrainétól sem.

Ön Karcag polgármestere volt húsz évig: a helyi Kun-Mediátor pénzügyi botrányában elhíresült Dobrai Sándorné egy ideig külsős bizottsági tag volt az önkormányzatban. Ki jelölte őt külső bizottsági tagnak?

A karcagi önkormányzatnak 5-6-7 bizottsága volt a különböző ciklusokban. Valószínűleg én voltam az előterjesztő, hiszen általában a polgármester terjeszt elő. Dobrainé az idegenforgalmi bizottságban volt külső tag, mint az egyetlen helyi utazási irodának a tulajdonosa. Ha tudtuk volna 2006-ban, hogy majd 2015-ben ez történik – vagy ha valaki a sajtóból megírta volna –, akkor biztos nem terjesztettük volna őt elő.

Dobrainé akkoriban csupán turisztikai szereplő volt?

Az egész vidéken, húsz kilométeren belül az övé volt az egyetlen utazási iroda.

Egyéb tevékenységével nem találkozott polgármesterként? Pénzügyi „szolgáltatásai” bizalmi alapon működtek, de azért egyre több ember hallhatott arról, hogy nála magas hozammal lehet befektetni.

Én ismerem őt, de munkakapcsolatban nem voltam vele. Soha a családomnak vagy nekem semmilyen befektetésem nem volt ott. Az egyébként, hogy befektetési tanácsadással is foglalkozik, ki volt írva az irodájára.

Kért tőle tanácsot a befektetésekhez?

Én senkitől nem kérek tanácsot befektetéshez, tőle sem. Nem voltam vele olyan bizalmi kapcsolatban, mint az ügyfelei. Nem volt titok, hogy befektetési tanácsadással foglalkozik; de az, hogy ez a tanácsadás milyen jellegű, szerintem most derült ki. Karcag egy 20 ezer lakosú város, ahol van kétezer magánvállalkozó. Nem tudhatom minden maszekról, mikor mit csinálnak. Egyébként évek óta nem találkoztam az illetővel. Látták az üzlethelyiségét? Ki gondolta volna, hogy emberek százmillió forintokat visznek be táskákban oda. Azt, hogy nem volt köztudott a tevékenysége, az is mutatja, hogy senki nem jelentette őt föl. Ez bizalmi alapon ment.


Ez benne van a pakliban sajnos, hogy valaki valamit elkövet.

A nemrég letartóztatott volt moszkvai agrárattasé, Kiss Szilárd ügye is foglalkoztatja a közvéleményt. A Külügytől került az agrártárcához. Honnan ismerte Kiss Szilárdot? Ön hívta a tárcához vagy mások küldték ide őt?

Ő itt egy alkalmazott volt. Öt évvel ezelőtt 1100 embert vettünk át két minisztériumból. Ebből vagyunk most 770-en, és a létszám 60 százaléka új. Itt olyan szervezeti mozgások voltak, hogy nem emlékszem, X, Y vagy Z kollégát – aki nem közvetlen munkatársam – mikor vettük át.

Kiss Szilárdot ön miniszteri elismerésben részesítette.

A büntetőeljárása nem is a hivatali működéséről szól. Volt olyan év, amikor az Oroszországba irányuló export 25 százalékkal nőtt. Kereskedelmi diplomata volt, aki végezte a maga területén a munkáját.

És most is megvédi Kiss ez irányú munkáját.

Attól, hogy valahol történt valami Kiss körül magánemberként, miért mondanám azt, hogy valótlan a statisztikai adat?

A nemzetbiztonsági aggályokkal, hogy gond lehet ezzel a tisztviselővel, találkozott azelőtt, hogy tudomást szereztek volna a büntetőeljárásról?

Minden ilyen átvilágítás titkos adat. Ezeknek a tartalmáról nem tudom, hogy milyen alapon indultak be találgatások. Ezekről senki nem adhat felvilágosítást.

Azt se kommentálhatja, igaz-e, hogy önök több figyelmeztetést kaptak és ennek ellenére alkalmazták Kiss Szilárdot?

Ezek mind feltételezések. Látta valaki azt az átvilágítási anyagot? Ez csak egy találgatás.

Visszautasítja a találgatást?

Nem utasítom vissza, mindenki azt találgat, amit akar.

Nem fordult az elő, hogy olyan jelzést kaptak, miszerint Magyarország szempontjából biztonsági kockázatot jelentő tisztségviselője van a minisztériumnak, s ennek ellenére is hivatalban tartották?

Ön látott már ilyen átvilágítást?

Nem.

Akkor látszik az, hogy nem tájékozott ebben. Nincsenek olyan átvilágítások, amelyek ilyen mondatokat tartalmaznának, mint amiket ön mondott.

Annyira ismerem a tartalmukat, hogy jelzik az esetleges biztonsági kockázatokat ezek az átvilágítások.

Ön ezt anélkül állítja, hogy látott volna valaha egy ilyet.

Fizikai valójában nem láttam...

...van-e több kérdés? Ön hallott arról, amit más látott.

Még egyszer egy kérdés: ön hívta Kiss Szilárdot az agrártárcába vagy máshonnan tolták a minisztériumába?

Én nem kezdeményeztem a felvételét, de nem emlékszem arra, hogy miképpen zajlott le a felvétele. Nyilvánvaló: anélkül nem lehetett felvenni, hogy azt a kellő előkészítő munka ne előzze meg. Hangsúlyozom, hogy Kiss Szilárd ügyében nem az FM, a VM vagy az akkori Külügy kötelékében végzett munkája ellen indult eljárás.

Ezt nem is állítjuk.

Ennek van azért jelentősége, mert ez nem minden cikkben különül el. Az FM-nél 18.700 dolgozó van, itt azért a legkülönbözőbb esetek előfordulnak, amelyek magánemberként érintenek munkatársakat – olyan is van, amely a munkavégzéssel kapcsolatos. Volt olyan cég, ahol a teljes vezérkart leváltottam, kettőt is a közelmúltban. Ez benne van a pakliban sajnos, hogy valaki valamit elkövet.


„A feladatunk az, hogy megvédjük a magyar földtörvényt.”

Nagy horderejű döntés volt 2013-ban a földtulajdonlásról szóló törvény, melynek értelmében csak a földterülethez közel élő, gyakorló földművesek juthatnak földtulajdonhoz, ahhoz is csak 300 hektárig terjedően. Mintha mára elcsendesedtek volna a viták körülötte. Brüsszel vizsgálódik még?

Elég nagy vita volt körülötte: a Jobbik kolompolt, bár azóta sem mutatta be a saját földtörvényjavaslatát; az osztrák kormányzat is támadott minket és Brüsszelhez fordult. Brüsszel több pontot is vitat, kötelezettségszegési eljárás vár ránk: az eljárás előszobájában vagyunk, ők kérdezgetnek, mi válaszolunk nekik. Nincsen konkrét jogi tiltás a magyar földtörvény szabályaira, de vannak korábbi európai bírósági ítéletek és a Bizottságnak is van egy felfogása, amik alapján támadnak minket. A kérdéseket megválaszoljuk, a feladatunk az, hogy megvédjük a magyar földtörvényt. Hozzáteszem: az uniós jog alapos tanulmányozására támaszkodtunk a törvény megfogalmazása során. Elsősorban francia és osztrák tartományi modelleket tanulmányoztunk, de természetesen magyar sajátosságokat is beépítettünk.

Maradt még egy régi slágertémánk a végére: „Ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni, minden osztrák gazda, aki Magyarországon földet vásárolt, örüljön, hogy ezt ép bőrrel megússza” – ezt még 2001-ben, első kormányfői ciklusában mondta Orbán Viktor. Hogy áll 14 évvel később a zsebszerződések felszámolása?

A zsebszerződések ügyében tanulságos, hogy az osztrákok támadnak minket. Ha nem bántotta volna őket, hallgattak volna. Az osztrákok Brüsszelben támadnak minket, politikai szinten és a sajtóban is jöttek a támadások, de érkeztek hozzám is névtelen levelek. A Dunántúlon elkezdték eladni a földeket az osztrák háttértulajdonosok. Másfél-két éve zajlik a folyamat. Hiába veszi elő a régi szerződését a külföldi, nem tudja bejegyezni a tulajdonjogát, mivel az új szerződést egy új, speciális papíron kell megkötni. A tulajdont így eladja másnak, s a telekkönyvi tulaj próbál új magyar vevőt találni, hiszen a helyben lakó földműves tud földet venni. Hozzám nem jutott el olyan panasz, hogy külföldi spekuláns ki tudta volna játszani a földtörvényt egy év alatt. Tisztul a kép.

*

Fotók: Vermes Tibor

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csuka
2015. június 03. 08:12
Juhászgyilkos. "Ha Bajnai a libás, Orbánnak mi lesz a neve? - Juhai után halt a földjétől megfosztott derecskei juhász" Forrás: https://kuruc.info/r/2/144022/
sehogymá
2015. június 02. 17:44
kielegyenafold.hu/angyan_jelentesek.php
kálmi
2015. június 02. 10:59
Csak emlékeztetőül "A beígért "politikai következmény" elmaradt, ehelyett nagyobb körültekintésre kérte múlt héten az SZDSZ ügyvivõ testülete Wekler Ferencet, miután kiderült, hogy az Országgyûlés alelnöke amellett, hogy vállalkozása 270 milliós állami támogatásban részesült, sikeresen lobbizott azért, hogy földjeinek egy részét nívósabb borvidékhez sorolják át. A lapzártakor átmenetileg nyugvóponton lévõ ügy sokkal inkább szól a hazai közállapotokról, mint egy élelmes politikus-vállalkozó érvényesülési praktikáiról. " Na persze a régi szép idők amikor minden mirtuszillat volt!http://magyarnarancs.hu/belpol/wekler_ferenc_es_az_allami_tamogatas_totildekesites-53628
ormányos csillós
2015. június 02. 10:26
a kurucinfót kell olvasni,aki az igazságról akar olvasni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!