Egyre több uniós tagállam bírálja Brüsszel ambiciózus klímapolitikáját, amely szerintük gazdasági nehézségekhez és energiabiztonsági kockázatokhoz vezethet. Románia energiaügyi vezetése most egy új irányt javasol: a Smart Deal koncepciót, amely a fenntarthatóság mellett a gazdasági realitások figyelembevételére helyezi a hangsúlyt.
Sebastian Burduja, Románia energiaügyi minisztere a minap élesen bírálta az Európai Unió Zöldmegállapodását (Green Deal), amely szerinte hátrányosan érinti az ország energiapiacát és gazdaságát. Éppen ezért egy új, Smart Deal megközelítést javasol, amely Donald Trump politikai irányvonalából merít ihletet, és a gazdasági realitások figyelembevételét szorgalmazza.
Románia energiaügyi vezetése szerint a zöldmegállapodás túlzottan bürokratikus, és kevéssé veszi figyelembe az egyes országok eltérő gazdasági helyzetét.
Az energiapiaci szabályozások gyors és radikális átalakítása különösen nagy kihívás azokban az államokban, ahol az energiahálózat korszerűsítése még nem fejeződött be teljesen. A román kormányzat szerint az ukrajnai háború okozta energiabiztonsági aggályok miatt rugalmasabb átmenetre lenne szükség, nem pedig merev előírásokra.
A Smart Deal koncepció egyfajta válaszreakcióként jelent meg erre a helyzetre: az új energiapolitikai megközelítés a gazdasági realitásokhoz igazítaná az átmenetet, biztosítva, hogy a fenntarthatóság ne gátolja az ipari fejlődést és az energiaellátás stabilitását.
Románia döntéshozói az energiapolitika alakításánál egyfajta köztes megoldást keresnek a fosszilis és a tiszta energiaforrások között. Az elképzelések szerint az átállás fokozatos lenne, hogy az ipar és a lakosság energiaellátása ne sérüljön.
Rövid távon a szénerőművek azonnali bezárásának az erőltetése helyett és azok megtartása mellett előnyben részesítenék a földgázalapú energiatermelést, amely kevésbé szennyező, de még mindig stabil és megbízható forrás. Hosszú távon pedig Románia a nukleáris energiára helyezné a hangsúlyt, amely tiszta és biztonságos alternatívát jelentene.
Az országnak már jelenleg is jelentős az atomenergia-kapacitása, amely további bővítésre vár. A kormányzat szerint az energiaárak kordában tartása alapvető a gazdasági növekedés és a versenyképesség megőrzése szempontjából. Éppen ezért az Európai Bizottságtól azt kérik, hogy
engedélyezze a román szénerőművek hosszabb ideig történő működését, amíg az átállás keretfeltételei javulnak.
A romániai és európai zöldpárti politikusok élesen ellenzik ezt a megközelítést. Nicolae Ștefănuță, az Európai Parlament zöldpárti képviselője szerint a fosszilis energiaforrások további támogatása nem fenntartható megoldás, és Romániának inkább a megújulók – különösen a nap- és a szélenergia – fejlesztésére kellene összpontosítania. A Zöldmegállapodás pártolói azzal érvelnek, hogy az EU-s klímapolitika nem csupán környezetvédelmi, hanem geopolitikai szempontból is fontos: az ugyanis Európa energiafüggetlenségét erősítené, csökkentve az orosz energiahordozóktól való kiszolgáltatottságot.
A Zöldmegállapodás körüli vita nem csupán Romániában, hanem az egész EU-ban egyre nagyobb feszültséget okoz. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén bírálta a Brüsszel által meghatározott klímapolitikai irányt, míg Lengyelországban néhány politikus népszavazást kezdeményezne a Green Deal jövőjéről.
A román Smart Deal koncepció azt a kérdést is felveti, hogy az EU-n belüli energiapolitikai döntéshozatal mennyire maradhat rugalmas, és milyen mozgásteret kapnak a tagállamok a saját energiamixük alakításában. Az elkövetkező időszakban kiderül, hogy az Európai Bizottság mennyire lesz nyitott a román kezdeményezésre, és hogyan alakul az uniós energiapolitika jövője.
(Forrás: Euractiv)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Kovács Attila
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az elnöki szék lábába kapaszkodó Călin Georgescu kapcsolataiból kijönne egy Trónok Harca; az is megvan már, melyik hálózat tagja lehetett a klerikofasiszta jelölt.
Ennek ellenére óriási siker, hogy 2011 óta 212 ezer gyermekkel több született meg, mint családbarát fordulat nélkül.
Sokan fellélegezhetnek most.
Pedig a kérdés egyértelmű volt.
Kijöttek a friss Eurostat adatok, Magyar Péternek újfent nincs igaza.
Ki kellett üríteni a tatabányai Vértes Centert.
Meglepetés: a 444 tényellenőrei cáfolták a gyakran hangoztatott állítását arról, hogy hazánk az EU második legszegényebb országa.
A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Marco Rossi nem erőlteti senkinél, hogy csatlakozzon a nemzeti csapathoz. Szerinte nem neki kell meggyőznie a játékosokat, hanem fordítva, és ez mindenki – így Gulácsi Péter – számára is világos kell, hogy legyen.
