A kínai elnök üzent Trumpnak: ezek a vörös vonalak

Henry Kissinger, az amerikai külpolitika legendás alakja 100 évesen adott utolsó interjújában úgy fogalmazott: az emberiség sorsa azon múlik, hogy Amerika és Kína képes-e egymás mellett békésen élni. Hogy ennek kitalálják a mikéntjét, nagyjából 5-10 év áll rendelkezésre. „Az első világháború előtti klasszikus helyzetben vagyunk, ahol egyik fél sem tud politikai engedményeket tenni, és amelyben az egyensúly legcsekélyebb megzavarása is katasztrofális következményekkel járhat” – fogalmazott. 

Hszi Csin-ping elnök igen nagyra tartotta Kissingert, de feltehetően nem kellett elolvasnia ahhoz az ominózus interjút, hogy ugyanerre a következtetésre jusson. A washingtoni elnökváltás számtalan kérdést vet fel, ahogyan számtalan változást is fog hozni az amerikai-kínai kapcsolatokban: hogy pozitív vagy negatív irányba, az egyelőre a jövő és a két elnök, Trump és Hszi titka. A kínai vezető mindenesetre igyekszik elébe menni az eseményeknek, és a Peruban megrendezett az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés, vagyis az APEC csúcstalálkozóján kerített sort egy utolsó beszélgetésre Joe Bidennel, azzal a nem titkolt céllal, hogy Donald Trumpnak üzenjen.  

Amit lehet – és amit nem 

A kínai vezető Kissinger-i visszhanggal óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy egy új hidegháborút akarjon megvívni. Mint azt Bidennek elmondta (van valami mélyen tragikomikus abban, ahogy a hatalmától megfosztott, teljesen leamortizálódott elnököt nyugdíjas postásnak használta),  

Ezek a határok valóban világosak. Peking elvárja Donald Trumptól, hogy ne próbáljon meg beleavatkozni a kínai kommunista párt hatalomgyakorlásába, hogy kerülje el az általa gyakorolt demokráciafelfogás Kínára erőltetését, hogy ne akadályozza Kína gazdasági felemelkedését, és természetesen tekintse tabunak a tajvani függetlenségi törekvéseket.  

A kínai figyelmeztetési tételek alapjaiban nem ütköznek Trump gondolkodásmódjától, kivéve a gazdaság szegmensét, ahol várhatóan nagyon is lesznek problémák a két ország között. Trump 60 százalékos extravámokat készül kivetni a Kínából érkező valamennyi termékre, ez pedig a legtisztábban érthető hadüzenet lehet egy pusztító, a globális területet alapjaiban megrengető kereskedelmi háborúra, valamint egy azzal járó blokkosodási folyamatra. (Trump szándékainak komolyságát jelzi, hogy leendő külügyminisztereként és nemzetbiztonsági tanácsadójaként azt a Marco Rubiót és Mike Waltzot jelölte meg, akik köztudottan Kínát tekintik az egyes számú nemzetbiztonsági problémának az Egyesült államokra nézve.) Hszi figyelmeztetése gyakorlatilag inkább kérésnek tűnik Trump felé a status quo befagyasztása érdekében.  

Nem minden az, aminek látszik 

Továbbra sem tudni, Trump mennyit és hogyan akar beváltani előzetes ígéreteiből. A Kína elleni kereskedelmi támadásokat ő indította el nagy hullámokban még az előző ciklusában – hogy aztán mindenki megrökönyödésére Biden járassa csúcsra az általa megkezdett protekcionista építkezést. Több elemző szerint az új elnök ki fog vetni ugyan extravámokat, de sem az Európai Unió 20 százaléka, sem Kína 60 százaléka nem valósul meg. Trump egyelőre inkább teszteli kereskedelmi partnereit és ellenfeleit a vámok belengetésével – annál is inkább, mert legbizalmasabb körének tagja immár Elon Musk is, akinek Tesla-érdekeltségeit Kínában nem kell különösebben ecsetelni. A milliárdos ráadásul Trump egyik legközelebbi tanácsadója is lesz, valós politikai hatalommal, így általános vélekedés, hogy a milliárdos afféle Trump-suttogó szerepkört fog betölteni a kormányban, óvatosan vezetve az elnököt a Kína elleni gazdaságpolitika ingoványos talaján. (Musk egyébként már 2023-ban kijelentette, hogy Tajvan „Kína szerves része”, a kínai vezetés legnagyobb megelégedésére, a tajvani legnagyobb megrökönyödésére.) Ami a tesztelés-jelleget illeti: az APEC-csúcson egy panelbeszélgetésen Jamie Dimon, a JPMorgan vezére maga is úgy fogalmazott: úgy látja, hogy Trump figyelmeztetései a vámokkal kapcsolatban inkább felhívás a kereskedelmi tárgyalásokra, semmint kőbe vésett ígéret. 

Hszi Csin-ping egyébként rendkívül ügyesen használja ki a helyzetet:  

Egyben azt is hangsúlyozta, hogy minden olyan tárgyalásra nyitott Trumppal, amely témájában nem érinti az általa tabuként megjelölt területeket.  

A kínai elnök eddig is erősen kritizálta az Egyesült Államok jelenlegi, szankciókat és embargókat bőven felvonultató Kína-politikáját, Jake Sullivan, a Fehér Ház még hivatalban lévő nemzetbiztonsági tanácsadója sem aggódja túl Hszi vörös vonalakról küldött figyelmeztetését. Mint mondta, a kínai elnök figyelmeztetései sok újdonságot nem hordoznak magukban, a Pekingre annyira jellemző burkolt fenyegetések pedig önmagukban nagyon messze állnak attól, hogy egy valós háború figyelmeztető jeleként tekintsen rájuk bárki.  

A Bidennel folytatott beszélgetés egyébként inkább hasonlított két, fél évszázaddal ezelőtt egymás ellen harcoló veterán baráti beszélgetésére, semmint a világ két legnagyobb, egymással nem a legjobb kapcsolatot ápoló hatalmának vezetője közötti feszült eszmecserére. Hszi érezhetően nem tekintette már Bident partnernek, inkább közvetítőnek, akin keresztül már az igazi ellenfélnek üzenhet. Az üzenet azonban nagyon is komoly volt: Kína a legjobbat reméli, miközben a legrosszabbra készül.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Leah Millis

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.