Úgy tűnik, Kína már az idén piacra dobhatja a következő generációs okostelefon-processzorait. Azonban a varázs csak addig tart, amíg ki nem fogynak a beraktározott gépekből, hiszen exporttilalom alatt állnak azok az eszközök, amelyekkel eddig képes volt valamelyest tartani a tempót.
Az ország legnagyobb chipgyártója, az SMIC Sanghajban új félvezető-gyártósorokkal készül az új Huawei chipek tömeges gyártására. Kínának szüksége is van hasonló projektekre, hiszen az USA tavaly októberben nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva szigorította a fejlett chipgyártó berendezésekre vonatkozó exportkorlátozásokat. A Financial Times szerint két, a tervet ismerő szakember arról számolt be, hogy az SMIC 5 nanométeres (nm) chipeket tervez gyártani a legújabb Huawei készülékekhez, ehhez pedig holland gépeket használ majd.
Bár az 5 nm-es chipek még mindig egy generációval elmaradnak a jelenlegi 3 nm-es csúcstechnológiájú lapkáktól, ez a fejlődés mégis azt mutatja, hogy
a kínai félvezetőipar az amerikai exportellenőrzések ellenére fokozatosan fejlődik.
Azonban ki tudja meddig. Az Egyesült Államok Hollandiával és Japánnal együtt igyekszik megakadályozni Kína hozzáférését a legújabb chipgyártó eszközökhöz, a holland ASML gyártó gépeihez.
A Huawei meglepte mind az iparágat, mind az elemzőket, amikor augusztusban piacra dobta a 7 nm-es processzorral felszerelt Mate 60 Pro prémium-okostelefonját. A Canalys kutatása szerint az eszköz nagy sikert aratott a fogyasztók körében, így hozzájárult ahhoz, hogy a negyedik negyedévben közel 50 százalékkal nőjön a szállítások száma Kínában.
A két, tervet ismerő szakember szerint, ha az 5 nm-es chipek gyártása sikeresnek bizonyul, akkor a SMIC Huawei legerősebb mesterségesintelligencia-processzorát, az Ascend 920-ast is hasonló méretűre gyártja majd, ezzel pedig csökkentheti a szakadékot a kínai mesterségesintelligencia-chipek és az Nvidia népszerű grafikus feldolgozóegységei közö
A Huawei 7 nm-es Ascend 910b chipjét iparági szakértők az Nvidia piacvezető MI- processzorainak legígéretesebb versenytársai közé sorolják. A fejlettebb lapkák gyártása azonban többletköltségekkel jár. Három, a kínai chipgyártó cégekhez közel álló ember szerint a SMIC-nek 40-50 százalékkal többet kell kérnie az 5 és 7 nm-es termékeiért, mint a tajvani TSMC-nek.
Ugyanakkor a SMIC hozama szintén kevesebb mint egyharmada a TSMC-ének.
A 7 és 5 nm-es chipgyártó sorok ráadásul olyan amerikai gépekből állnak, amelyekből az SMIC azelőtt raktározott be, mielőtt életbe léptek volna a korlátozások. Mivel a holland kormány nemrég visszavonta egyes gépek kiviteli engedélyét, így az ASML már nem értékesíthet Kínában. És mivel az ottani chipipar sorsa és technológiai fejlődése az elkövetkező években az SMIC ezen gyártósorain múlik, kérdéses, hogy Kína meddig tudja tartani a tempót.
Az ázsiai nagyhatalom nem feltétlenül azzal igyekszik érvényesülni, hogy a legfejlettebb chipeket értékesíti. A Financial Times szerint a korlátozások ellenére úgy igyekszik felszínen maradni, hogy elsősorban olyan alapvető processzorchipeket termel, amelyeket széles körben használnak többek között autókban és különböző háztartási cikkekben.
Ezt a stratégiát nem is veszik félvállról: a Semiconductor Manufacturing International Corporation, Kína vezető chipgyártójának vezérigazgatója egy nemrégiben tartott negyedéves eredménybeszámolóján globális túlkínálatot jósolt a cége által gyártott félvezetőkből. Ezzel egyidejűleg bejelentette a tőkekiadások 7,5 milliárd dolláros növelését. Ennek azonban sokan nem örülnek, hiszen a magas kínálat lenyomja az árakat. Január 8-án republikánus kongresszusi képviselők fel is szólították a Biden-kormányt, hogy szükség esetén vámokkal akadályozza meg, hogy Kína túlzott befolyást szerezzen a világgazdaság felett – állítja az FT.
Azonban a képlet nem ilyen egyszerű, hiszen a nyugati országok általában nem chipeket, hanem olyan eszközöket importálnak, amelyek tartalmazzák ezeket. Tehát ezek a lapkák az eszközök összköltségének csak egy részét teszik ki. Az amerikai tisztviselők így más lehetőségeket vizsgálnak.
Az egyik ilyen, hogy korlátozzák egyes kínai vállalatok piacra jutását. Például az SMIC által gyártott és szankciókkal sújtott Huawei 7 nm-es okostelefon-processzorával kapcsolatban a kereskedelmi minisztérium hivatalosan vizsgálja, hogy ezzel sértette-e amerikai törvényeket. Ha igen, akkor kemény büntetést fognak követelni. A másik lehetőség, hogy a kínai chipeket egyszerűen nem használják fel kritikus területeken, például orvosi műszerekben vagy elektromos járművekben, ezzel is csökkentve a keresletet az ottani termék iránt.
Összességében olyan ez Kína és az USA között, mint egy macska-egér játék. Biden eltorlaszol egy ajtót, az ázsiaiak pedig találnak maguknak egy újat. Bár a kínaiak egyelőre – a beszámolók alapján – aránylag jól állnak, olyan gépektől függ a chipiparuk, amik azóta szankciók alá tartoznak. Ezt az utat lezárták, így ha Kína továbbra is tartani akarja a tempót, valószínűleg új kiskaput kell találnia.
A Világgazdasági Fórum friss elemzése szerint Kína nemcsak a tiszta energia világelsője, hanem a globális zöldátmenet legfőbb alakítója is. Technológiai innovációival, hatalmas beruházásaival és domináns ipari jelenlétével meghatározza a fenntartható fejlődés irányát.
Glenn Diesen szerint vége a hosszú ideje tartó manipulációnak; a politikai és médiaelit kezd narratívát váltani, ahogy az ukrán proxyháború a végéhez közeledik.
A NATO-főtitkár szerint mivel a háború globális konfliktussá vált, az európai szövetségeseknek nagyobb szerepet kell vállalniuk.
Az USA hivatalosan kijelentette, hogy nem támogatja „Tajvan függetlenségét", és hogy békés megoldást sürget a Tajvani-szoros mindkét oldala által elfogadott módon.
Stratégiai fontosságú döntésről lehet szó.
A kormányfő a Lámfalussy Konferencián szólal fel.
Él az Egyesült Államokban, Kaliforniában egy magát újságírónak nevező ember, George Lazar.
