Azonban a képlet nem ilyen egyszerű, hiszen a nyugati országok általában nem chipeket, hanem olyan eszközöket importálnak, amelyek tartalmazzák ezeket. Tehát ezek a lapkák az eszközök összköltségének csak egy részét teszik ki. Az amerikai tisztviselők így más lehetőségeket vizsgálnak.
Az egyik ilyen, hogy korlátozzák egyes kínai vállalatok piacra jutását. Például az SMIC által gyártott és szankciókkal sújtott Huawei 7 nm-es okostelefon-processzorával kapcsolatban a kereskedelmi minisztérium hivatalosan vizsgálja, hogy ezzel sértette-e amerikai törvényeket. Ha igen, akkor kemény büntetést fognak követelni. A másik lehetőség, hogy a kínai chipeket egyszerűen nem használják fel kritikus területeken, például orvosi műszerekben vagy elektromos járművekben, ezzel is csökkentve a keresletet az ottani termék iránt.
Összességében olyan ez Kína és az USA között, mint egy macska-egér játék. Biden eltorlaszol egy ajtót, az ázsiaiak pedig találnak maguknak egy újat. Bár a kínaiak egyelőre – a beszámolók alapján – aránylag jól állnak, olyan gépektől függ a chipiparuk, amik azóta szankciók alá tartoznak. Ezt az utat lezárták, így ha Kína továbbra is tartani akarja a tempót, valószínűleg új kiskaput kell találnia.