Így tarthatjuk itthon a magyar startupokat

2023. november 29. 13:03

Az új adótörvény parlamenti jóváhagyása esetén jóval több startup maradhat itthon. A tervezetet a Kulturális és Innovációs Minisztérium alkotta meg a szakmai szervezetekkel egyeztetve.

2023. november 29. 13:03

Ahogy a Portfolio cikke is beszámol róla, számos kutatásban, köztük a Hungarian Startup Report elemzéseiben évek óta visszatérő probléma, hogy a hazai ökoszisztémát alkotó vállalkozások nagy részének kiemelt fájdalompont a nem megfelelő szabályozási környezet.  

Az idén tavaszi adatok szerint a startupok fele Magyarországon kívülre (USA, Nagy-Britannia, Észtország) tette át a székhelyét vagy hasonlót tervez a következő hónapokban, az alapítók ennek legfőbb okaként a bürokratikus akadályokat jelölték meg. 

Ez a trend a közeljövőben megváltozhat: a startupszcéna szereplői, érdekvédelmi szervezetek, a kormány és az MNB összefogásával ugyanis jelentősen vonzóbbá válhat a startup-munkavállalók ösztönzési rendszere Magyarországon. Az Országgyűlés még az idén elfogadhatja azt a törvénymódosítást, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kezdeményezett, és ami jelentősen átalakítja a startupok adózási környezetét. 

Ezt is ajánljuk a témában

Technológiai kitörési pontok a magyar gazdaságban

Az MBH Bank Makronóm Makroverzum konferenciája hétfőn, november 20-án a magyar gazdaságstratégia legfontosabb kérdéseit tárgyalta. A digitalizáció mellett a kiszámíthatóság és a tervezés a fejlődés legfontosabb záloga. Erről beszélgettek vezető vállalatok képviselői a rendezvény első kerekasztalblokkjában.

 Az adminisztratív akadályok miatt ne vándoroljanak el a cégek 

Jónás László, a Design Terminal ügyvezetője szerint lényeges, hogy törvényileg definiálják a startup fogalmát: „Jelen jogszabályra vonatkozóan az a fontos, hogy tudjuk, kiknek szeretnénk ezzel segítséget nyújtani. Szakmai szervezetként – és a Startup Hungary kuratóriumi tagjaként – a Design Terminal célja, hogy Magyarországon olyan jogszabályi környezet legyen érvényben, amely nemcsak a startupalapítást, hanem a növekedési fázist is támogatja. A definició ahhoz szükséges, hogy célzottan ennek a gazdasági rétegnek tudjunk segítséget nyújtani.”   

A Kulturális és Innovációs Minisztérium  

a jogszabályi keretek kialakításába bevonta a legfontosabb piaci szereplőket annak érdekében, hogy a megszülető szabályozás megfeleljen számukra.  

A munkát a Magyar Nemzeti Bank, a Design Terminal, a HVCA, a Bird&Bird ügyvédi iroda és a Startup Hungary is segítette. Jónás szerint a folyamatban résztvevők nemzetközi tapasztalata garancia arra, hogy a jogszabály valódi segítség lesz a startupok számára. A munkafolyamat része volt azon külföldi jogszabályi környezetek elemzése, ahol az ESOP – employee stock ownership plan, azaz a munkavállalói részvénytulajdonosi tervek – a startupok véleménye alapján a leghatékonyabban működik. A kutatás alapján alakították ki a magyar szabályozást, amely így az összes olyan kérdést kezeli, ami az európai tapasztalatok alapján fontos a startupoknak. 

Mi az ösztönzés? 

A Portfolio beszámolt arról is, hogy a Startup Hungary éves kutatása alapján a két legfontosabb hátráltató tényező a magyarországi startupok alapítása és az itthoni fejlődése esetében az idén korábban már szintén a KIM vezetésével a fenti partnerek bevonásával orvosolt Convertible Note és a kidolgozás alatt álló SAFE-, illetve a most készített ESOP-szabályozás. 

„Azt gondoljuk, ha megoldott, hogy a megszülető startupok részesedéssel tudják jutalmazni a legjobb munkavállalókat – mindezt olyan szabályozás mellett, amely a gyors növekedés kezelésére is alkalmas –, akkor hozzá tudunk járulni, hogy a nemzetközi befektetők ne kérjék arra a startupokat, hogy a növekedésükhöz más országban alapítsanak céget – ahol egyszerűbb a jogszabályi környezet –, és a startupokoknak se legyen célja, hogy pusztán adminisztratív akadályok miatt vigyék el a működésüket Magyarországról”

 – mondta Jónás László. 

A Design Terminal ügyvezetője szerint trendszerű, hogy a gyorsan növekvő, innovatív, startuptípusú cégekről el lehet mondani, hogy ha skálázódásuk sikeres, gyorsan tudnak nemzetközi sikereket elérni, ezáltal hozzájárulhatnak a magyar gazdaság fejlődéséhez. 

„Nem elhanyagolható az sem, hogy ha fel tudunk mutatni sikersztorikat, más startupok is dönthetnek úgy, hogy Magyarországot választják európai vagy globális működésük központjaként” 

– tette hozzá. 

KIM: fontos a konstruktivitás 

A KIM még 2022 őszén átfogó felmérést készített a startup-ökoszisztéma állapotáról, amely három pillérre épült. Egyrészt megkérdezték az érintetteket személyes interjúk keretében, hogy ők miként látják az ökoszisztéma helyzetét és milyen intézkedéseket tartanának fontosnak az állam részéről a magyar startupkörnyezet dinamizálása érdekében. Másrészt nemzetközi összehasonlító statisztikákra alapozva átfogó elemzést készítettek, ezzel együtt pedig egy széles körű szakirodalmi áttekintést is elvégeztek. Ezek alapján – tehát az ökoszisztéma szereplőivel együttműködésben – határozták meg a stratégiát, amiben  

két célt tűztek ki 2030-ig: egyrészt, hogy jelentősen növekedjen a magyar startup-ökoszisztéma értéke, másrészt, hogy járuljon hozzá a kormányzat új, magyar unikornisok létrejöttéhez.  

E célok érdekében kilenc intézkedéscsomagot határoztunk meg, amelyek végrehajtásával azt gondolom, hogy időarányosan jól állunk – ezt már Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár mondta lapunknak, aki kiemelte, hogy a kilenc csomag közül az érintettek számára a legfontosabb a szabályozási környezet startupbarátabbá tétele. Az idén e tekintetben két fontos változtatás is megvalósult, mindkét esetben „szorosan kooperálva” a magyar startupvilág kulcsszereplőivel: egyrészt lehetővé tették – megfelelő keretek között – a nemzetközi téren széles körben használt ún. convertible note finanszírozási eszköz hazai alkalmazását, másrészt az Országgyűlés előtt fekszik az ESOP adózási feltételeit jelentősen kedvezőbbé tévő törvénymódosítási javaslat is. Az ökoszisztémából eddig határozottan pozitív visszajelzések érkeztek a módosításokra vonatkozóan. 

Ennek a 9 intézkedéscsomagnak a részét képezi a fentieken túl az a két pályázat is, amelyet az idén hirdettek a hazai startupok megerősítése érdekében (Startup Factory program, Gyorsítósáv program),  

valamint dolgoznak a kockázatitőke-források erőteljesebb pozicionálásán is az innovációs finanszírozási rendszerben. 

Azt a helyettes államtitkár is elismeri, hogy az ökoszisztéma szereplői részéről már a korábbi években is felmerültek a fent említett szabályozási módosítási igények, azonban szerinte az elmúlt időszakban állt össze több olyan tényező, amely lehetővé tette ezeket a jogszabály-módosításokat. Kulcsszerepe volt ebben a folyamatban az MIT REAP programjának, amely összehozta egy közös programba az innovációs ökoszisztéma kulcsszereplőit, a Design Terminalt és mások mellett az MNB-t is bekapcsolva az ökoszisztéma-fejlesztésbe. Így  

az idei év elejére alakult ki a szükséges, mély szakmai együttműködés azon szereplők között, akik közösen pontosan meg tudták fogalmazni a piaci igényeket és összhangba tudták ezeket hozni a teljesen érthető kormányzati szempontokkal. „Ezt önmagában egy fontos innovációnak tekintem” – tette hozzá. 

A startupok is jó fizetést kínálnak 

A kormányzati Neumann János Program azt a célt tűzte ki, hogy az innováció területén 2030-ra Európa legjobb 10, 2040-re a világ legjobb 10 országa közé kerüljön Magyarország. „Az innovációs környezetben a startupok szerepe meghatározó jelentőségű, így e célunkat akkor tudjuk elérni, ha mindent megteszünk annak érdekében, hogy a hazai startup-ökoszisztéma egyrészt egyszerű és korszerű szabályozási környezetben tudjon működni és növekedni, másrészt hogy biztosítsuk azt a szakmai és pénzügyi segítséget, amelyet igényelnek” – véli Bódis. 

A módosítás reálgazdasági célja pedig annak a startupok által sűrűn megélt kihívásnak a kezelése, hogy miképpen tudja egy – még bevételt nem generáló, így magas béreket fizetni nem képes – startup elcsábítani és megtartani a legjobban képzett fejlesztőmérnököket, akik nélkül nincs esélye a sikerre. A nemzetközi gyakorlatok alapján úgy, hogy  

érdekeltté teszi őket a vállalat pénzügyi sikerében részvénypiacokon keresztül. 

„Itt azonban azonosítottunk közösen az ökoszisztéma szereplőivel egy kihívást: a részvényopciót megkapó munkavállalónak jelenleg akkor lép fel adófizetési kötelezettsége, amikor az opciót lehívja, azaz a részvényeket megszerzi, holott ebben a pillanatban még valós pénzmozgás nem történik, amiből az adót a munkavállaló meg tudná fizetni. Ezt kezelendő, az Országgyűlés előtt fekvő jogszabály-módosítás kimondja, hogy induló vállalkozás esetében a részvényopció megszerzésekor és a részvények lejegyzésekor nem keletkezik adófizetési kötelezettség, csak akkor, amikor a részvényeket a munkavállaló értékesíti. Ez a gyakorlat megfelel a legkedvezőbb nemzetközi példáknak” – emelte ki a jogszabály-módosítás lényegét Bódis László, aki hozzátette, hogy hosszú távon az a cél, hogy minél közelebb kerüljünk a startupbarát szabályozási és támogatási környezet tekintetében a legfejlettebb innovációs ökoszisztémákhoz 

A jegybank is érdekelt 

Az új szabályozás kialakításában aktív szerepet játszott az MNB is. Felmerül a kérdés, hogy hogyan is kapcsolódik a jegybank a startupokhoz, az innovációs ökoszisztémához. Mint azt Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Portfoliónak kifejtette, általánosan segíti az alacsony inflációt, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a fenntartható felzárkózást, ha van hazánkban egy innováción és folyamatos megújuláson alapuló vállalati szektor. 

„Az olcsó pénz korszaka lezárult, azonban változatlanul fontos, hogy a jó ötletek, az innovációk finanszírozása minél könnyebben elérhető legyen. Történelmi tapasztalat, hogy a reálgazdasági és pénzügyi innovációk egymást erősítik, így alakulhatnak ki azok a pozitív visszacsatolások, amelyek a tartós, egyensúlyőrző növekedés alapvető feltételei. Magyarországon a rendszerváltás óta több kutatás is jelezte, hogy az alacsony vállalkozói hajlam és a kockázatvállalási hajlandóság a gazdaság szintugrásának gátja. Éppen ezért az innovatív finanszírozási formák, az ún. smart money elterjesztése, a szabályozási keretrendszerének a kialakítása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre több innovatív, komoly növekedési potenciállal büszkélkedő vállalkozás jelenjen meg a gazdaságban” – tette hozzá. 

Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy napjaink gazdasági környezete rendkívül összetett, ahol a hagyományos funkciók megőrzése mellett folyamatosan szükség van az újításokra. „Mi azonban ebben az időszakban is fontosnak tartjuk, hogy támogassuk a versenyképesség javítását és a zöldátmenetet. Vannak követendő példák világszerte (pl. Szingapúr, Észtország, Lettország), ahol kiemelkedően erős az innovációs ökoszisztéma, és ennek kialakításában, fejlesztésében a jegybankok is egyre aktívabb szerepet vállalnak, akár a szabályozási környezet, akár a gazdaságpolitikai keretek, akár az innovációs infrastruktúra kialakításában és támogatásában” – mondta. 

Ahogy már fentebb is említettük, az MNB is csatlakozott az MIT Regionális Vállalkozásfejlesztési Programhoz (MIT REAP). Ennek során a bostoni tapasztalatok és a hazai szereplőkkel folytatott egyeztetések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai startupok számára elérhető innovatív finanszírozási eszközök hiánya egyelőre gátja a fejlődésnek. Az alelnök szerint „a hiátus ráadásul részben a szabályozási környezethez volt köthető, így adta magát a lehetőség, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériummal együttműködve átvegyük azokat a nemzetközi jó gyakorlatokat, amelyek támogathatják hazánkban a smart money elterjedését, ezzel pedig az innovációt és az értékteremtést. Kiemelt sikerként könyveljük el, hogy az idén szeptember óta már a magyar induló vállalkozások számára is rendelkezésre áll az ún. tőkévé konvertálható kölcsön, itt azonban nem állt meg a munka.” 

Általánosságban egy piaci igényekre folyamatosan reflektálni tudó, innovációt támogató szabályozási környezetben a hazai innovatív vállalkozások száma megsokszorozódhat. Kifejezetten az ESOP-ra fókuszálva pedig az eszköznek olyan motivációs ereje lehet, amely a meglévő kulcsmunkaerő és -képességek megtartása mellett a fiatal generáció, az új tehetségek vonzásával is fontos szerepet kaphat ebben a folyamatban. 

A befektetők is optimisták 

A befektetői oldalt összefogó szervezet, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) üdvözli, hogy a jogi bizottságának számos javaslatcsomagját követően ez év folyamán lehetőséget kapott a kockázatitőke-iparág egy olyan ökoszisztéma versenyképesség-javító szakmai érdekérvényesítő kormányzati párbeszédben részt venni, amely jelentős mérföldkövek elérésével zárult. Ennek első állomása volt a szeptember 1-jével hatályba lépő, az induló vállalkozásoknak tőkévé konvertálható kölcsönnyújtást lehetővé tevő Kkv tv., a Hpt. és a Kbftv. jogszabály-módosító csomagja. 

A második lépés a mostani eredmény az ESOP személyi jövedelemadó-szabályainak észszerűsítése és ahhoz a realitáshoz igazítása, hogy a program résztvevője akkor tud csak adót fizetni az akár ingyen vagy kedvezményesen szerzett részesedés után, amikor ténylegesen realizálják a hozamot. Vagyis immár az induló vállalkozások által indított ESOP-program résztvevőinek annyi könnyítést enged az Szja tv., hogy csökkentette az adózási pontokat a részesedés tényleges értékesítése esetén elért hozam adóztatására, és egyértelműsíti, hogy a hozam tőkejövedelemként és nem munkajövedelemként adózik, hiszen itt a munkavállaló kvázi társkisbefektetőként dolgozik a cég értéknövekedéséért és a saját hozam maximalizálásáért. 

„Ezzel azonban reméljük, hogy még nem ért véget a KIM, a GFM, a PM és a MNB közötti kormányzati párbeszédsorozat. Van néhány ötletünk, de rövid távú célunk még a SAFE üzleti modell akadálytalanságának tisztázása a folyamatban lévő állásfoglalási kéréseink útján” – írták. 

Ezt is ajánljuk a témában

Íme, az ország sikerének 14 sarokpontja

A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a magyar gazdaság- és iparstratégia legfontosabb céljait, valamint hazánk technológiai kitörési pontjait mutatták be. A meghívott előadók között szerepelt többek között Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, valamint Fábián Gergely, a GFM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára is.

Címlapfotó: Pixabay

 

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.  

Kapcsolódó cikkek

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Marco Polo
2023. december 01. 23:09
Talán nem kellene üldözni a STARTUPOKAT AZ MNB segítségével...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik