Baku és Jeverán között izzik a levegő, újabb háborù robbanhat ki

Azerbajdzsán és Örményország 2020-ban háborút vívott Hegyi-Karabahért. Baku egyértelmű sikert aratott, ezt az orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet is rögzítette. Azóta is vannak időszakos összecsapások. Bár Hegyi-Karabah mindkét fél számára fontos, nem ez az elsődleges oka annak, hogy Azerbajdzsán folytatja  a Zangezur-folyosó blokádját. 

Az azeri blokád miatt Karabah éhezik

Azerbajdzsán több mint hét hónapja zárlat alatt tartja a hegyi-karabahi régióba vezető utat. Az örmény lakosok pedig szenvednek, egyes hírek szerint kifogytak az üzemanyagból és az élelmiszerből. A Szovjetunió felbomlása óta Azerbajdzsán és Örményország vitában áll Hegyi-Karabah miatt, amely enklávét a nemzetközi közösség azerbajdzsáni területként ismeri el, de többségében örmény etnikumúak lakják.

Irán szerint, ha a folyosó megnyílna, az vörös vonalat jelentene számára, mivel ezen az úton az áru és az energia szabadon áramolhatna Azerbajdzsán és Törökország között anélkül, hogy Iránt érintené a tranzitforgalom. Ezáltal megszűnnének a Teherán által a transzferekért felszámított jövedelmező díjak. Ez az egyik oka annak, hogy Irán annyira ellenzi ezt a tervet, és megerősítette a jelenlétét az örmény határ mentén – számolt be a nakedcapitalism, az amerikai liberális blog cikke. 

Csak tűzszünettel ért véget a 2020-as háború is

A 2020-as háborút lezáró kilencpontos tűzszüneti megállapodás tartalmazta azt a kikötést, hogy Örményország felelős az Azerbajdzsán nyugati régiói és a Nahicseváni Autonóm Köztársaság (azeri terület) közötti közlekedési kapcsolatok biztonságáért, megkönnyítve a polgárok, a járművek és a rakomány akadálytalan mozgását mindkét irányban. Azerbajdzsán és Törökország ragaszkodott ehhez a ponthoz, hogy joguk van közlekedési kapcsolatokat létesíteni Dél-Örményországon keresztül. Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök a folyosó megnyitását követeli a tartós béke részeként. Recep Tayyip Erdogan török elnök július 31-én megismételte ezt a követelést a Hürriyet napilapnak adott interjújában. 

Baku és Ankara autópályákat és vasútvonalakat épít a térségben, ahol az egyetlen hiányzó láncszem az Örményországon áthaladó nagyjából 16 kilométeres szakasz. Januárban Alijev kijelentette, hogy összekötik a folyosót, függetlenül attól, hogy Örményország akarja-e vagy sem. 

Irán elleni egységfront

Eli Cohen izraeli külügyminiszter Jeruzsálemben azerbajdzsáni kollégájával, Ceyhun Bayramovval tartott sajtótájékoztatóján Azerbajdzsán tel-avivi nagykövetségének március végi megnyitása alkalmából bejelentette az „Irán elleni egységfront” létrehozását. A kettejük közötti szoros kapcsolat nem újdonság (Azerbajdzsán Izrael legnagyobb energiaszolgáltatója, és az utóbbi szállítja neki a fegyverek jelentős többségét), de az elmúlt hónapokban ez a viszony tovább erősödött. Ellenben Baku és Teherán egyre inkább összetűzésbe kerül egy sor incidens miatt. Az idén fegyveres támadás, lövöldözés, kiutasítás, tömeges letartóztatások jellemzik az azeri–iráni kapcsolatokat. 

Oroszország már régóta meghatározó szereplő a Dél-Kaukázusban. Moszkva a 2020-as tűzszünettel békét közvetített, és békefenntartói jelen vannak a régióban. Ám Oroszország most Ukrajnával van elfoglalva, ezáltal hatalmi vákuum jött létre a térségben. Épp ezért próbál az Egyesült Államok központi szerepet játszani az örmény–azeri nézeteltérések megoldásában, hogy ezáltal csökkentse az orosz befolyást a régióban.

Az amerikai döntéshozók álma

Washingtonban régóta álmodoznak arról, hogy az azerieket Irán destabilizálására használják. Nincs jele annak, hogy ez működne, és egy ilyen erőfeszítés szélesebb körű következményei sem egyértelműek. Ez azonban nem fogja megakadályozni az amerikai külügyminisztériumot irányítókat abban, hogy próbálkozzanak. Az iráni rendszerváltást akarják erőltetni. Ahhoz, hogy Iránban rendszerváltó hangulat keletkezzen, és az ország külföldi terjeszkedését megfékezzék, a közel-keleti állam berendezkedését belülről kell gyengíteni – ez az amerikai külügyminisztérium terve a nakedcapitalism szerint.

A Responsible Statecraft azonban arról írt: ez egy meggondolatlan ötlet Washingtontól arra, hogy az örmény–azeri feszültséget felhasználva jobban megvesse a lábát az Oroszország által uralt régióban. Az igaz, hogy bármilyen kaukázusi konfliktus elég komoly fejfájást okozna Moszkvának, mivel kénytelen lenne egyensúlyba hozni nemcsak Örményország és Azerbajdzsán, hanem Irán, Törökország, Izrael és India érdekeit is – szögezte le elemzésében az amerikai intézet. 

Ezzel szemben Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök figyelemre méltóan szabadult ki Moszkva ellenőrzése alól – sikeresebben, mint a volt szovjet tagköztársaságok szinte minden más vezetője. Miközben erős gazdasági kapcsolatokat ápol Európával, ahová országa olajat és gázt szállít, Alijev egyidejűleg mély és tartós védelmi kapcsolatokat alakított ki Törökországgal és Izraellel. Azerbajdzsán az elmúlt években elsöprő katonai előnyre tett szert az Ankarától és Tel-Avivtól kapott támogatásnak köszönhetően. Örményország viszont nem élvezte Moszkva hasonló segítségét. Az örmények ezért elégedetlenek Oroszországgal a támogatás hiánya és az Azerbajdzsánnal szembeni túlzott engedékenysége miatt.

Egyre mélyülő iráni–orosz kapcsolatok

Washington nem örül annak, hogy az orosz–iráni kapcsolatok egyre szorosabbá válnak, mivel ezek veszélyeztetik a Moszkvát sújtó szankciók hatását. Az amerikai Heritage Foundation ezt így látja: az Irán és Oroszország közötti egyre mélyülő stratégiai partnerség növekvő fenyegetést jelent az Egyesült Államok és a szövetségesei – az európai, az eurázsiai és a közel-keleti partnerei – részére. Ha nem sikerül gyorsan kezelni a számukra aggasztó kapcsolatokat – és az azokból eredő többszörös fenyegetéseket –, az csak még nagyobb nemzetközi instabilitáshoz vezet. Washingtonnak és a hasonló gondolkodású országoknak sürgősen lépéseket kell tenniük az Amerika-ellenes orosz–iráni tengely aláásására és ellensúlyozására, mielőtt további károk keletkeznek – ez az amerikai konzervatív körökhöz közelálló tanácsadó cég véleménye.

Épp a Zangezur-folyosó az egyik olyan terület, ahol Moszkva és Irán álláspontja eltér egymástól. Míg Irán egy ilyen kezdeményezést komoly fenyegetésnek tekint, Oroszországot inkább az Azerbajdzsánnal és Törökországgal való gazdasági kapcsolatok és tranzitlehetőségek fenntartása foglalkoztatja. Ha a dél-kaukázusi konfliktus eldurvulna, az lehetőséget adna a Fehér Ház számára, hogy kipróbálja az elméletét, miszerint egy ilyen konfrontáció destabilizálná Iránt, és közben potenciálisan szakadékot teremtene Moszkva, valamint Teherán között. A Kaukázus csak egy terület Oroszország perifériáján, ahol egy újból fellángoló konfliktus gyengítené Moszkvát – állapította meg cikkében a nakedcapitalism.

Magyarország a békés rendezés mellett

Web: makronom.eu

Címlapfotó: shutterstock