Egy évvel meghosszabbították a gáztakarékossági uniós előírásokat, vagyis újra lehet kezdeni majd a 15 százalékos fogyasztáscsökkentést.
Az enyhe időjárásnak és az orosz gázt kiváltó, globális piacról beszerzett készletek felhalmozásának köszönhetően Európa komolyabb energiabiztonsági kockázat nélkül vészelte át a telet. (Magyarország vezetékes ellátása egyenletesen biztonságos volt: hazánk földrajzi adottságai és az alternatív források jelenlegi hiánya miatt felmentést kapott a szankciók alkalmazása alól az orosz energiahordozók tekintetében, és Moszkva sem élt velünk szemben a tilalom eszközével.)
Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a következő tél ennél sokkal keményebb lehet, másrészt az európai tározók legutóbbi feltöltésében az orosz importgáznak még óriási szerepe volt – a gázra kivetett szankciók, az orosz embargó és az Északi Áramlat-vezetékek felrobbantása előtt mondhatni normálisan zajlott a kereskedelem. Ez a mennyiség az idei feltöltésnél már nem fog rendelkezésre állni, így öldöklő küzdelem indul majd be a globális piacon, a csata végkimenetelét pedig ezúttal jelentősen befolyásolni fogja egy igazi nehézsúlyú harcos, Kína is, amely a Covid-zárak feloldása után legalább 7 százalékos gázfogyasztás-többlettel számol, míg az LNG-importja akár 35 százalékkal is megugorhat az idén.
Az Európai Tanács a tavaly nyári energiapánik idején hozott vészhelyzeti rendeletet a földgázfelhasználás csökkentése érdekében. Ennek értelmében a tagállamok vállalták, hogy mindent megtesznek az általuk használt földgázmennyiség 15 százalékos csökkentésére 2022. augusztus 1-je és 2023. március 31-e között – a számítás alapját a megelőző öt év hasonló időszaki átlagfogyasztása képezte.
A rendelkezés valahol félúton volt az ajánlás és a kötelezően végrehajtandó rendelet között, vagyis előszobája volt egy uniós szintű riasztásnak, amely akkor lépett volna életbe, ha az Európai Tanács veszélyben látta volna az EU-s energiabiztonságot. Ahogyan Mernyei Ákos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója fogalmazott: a rendelet egyfajta damoklészi kardként lebegett a tagállamok feje felett, és már a megfogalmazásakor heves vitákat váltott ki, hiszen a különböző tagállamok eltérő mértékben függnek a különféle energiahordozóktól, köztük a földgáztól, így lehetőségeik is eltérőek a spórolás terén.
Magyarország is élesen bírálta a rendeletet, sőt: csatlakozott Lengyelország keresetéhez, amelyet az a szabály megsemmisítése érdekében nyújtott be. A kereset az Európai Unió alapszerződésére hivatkozik, amely garantálja a tagállamok jogát arra, hogy „meghatározzák, szükségleteik kielégítésére milyen energiahordozókat és milyen összetételben kívánnak igénybe venni”. Lengyelország és Magyarország szerint a rendelet ezt a jogot alapjaiban korlátozza. A kereset elbírálása mérföldkő lehet az uniós hatáskörgyakorlás vitájában, ám – mutat rá Mernyei – Brüsszel nem kapkodja el a dolgot, és a döntésre még legalább egy-másfél évet várni kell.
A szabály alkalmazásának fenyegető közelsége egyébként rendkívül eredményes volt: összességében 19 százalékos gázspórolást sikerült elérni. Ezen felbuzdulva az Európai Unió tagországaiban a csökkentésről szóló rendelet hatályát idén márciustól egészen 2024 februárjáig meghosszabbították. A döntés ismét vitákat kavart, Magyarország szerint például a földgázfelhasználás csökkentése helyett inkább kínálati oldali szabályozással lenne érdemes kezelni az energiaellátási válságot, ám az ellenérvek ismét süket fülekre találtak, és a szabályt – miután csak minősített többségre volt szükség az elfogadásához – április 1-jén életbe is léptették.
Az Európai Bizottság a hosszabbítást az orosz gázszállítások teljes megszakadásával, az ázsiai LNG-kereskedelem fellendülésével, illetve a kiszámíthatatlan időjárással indokolta, amely a nyáron egy egész kontinenst sújtó aszály képében gyakorlatilag lehetetlenné tette a vízerőművek és – főként Franciaország egyes területein – a folyóparti atomerőművek normál kapacitásának kihasználását.
Fotó: MTI/Lehoczky Péter
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
Olyan értékes műtárgyat mutattak be Budapesten, amelynek egy évszázadon keresztül a puszta létezése is kérdéses volt.
