Az ukrajnai háború egyfajta külső laboratórium lett mind Kína, mind Tajvan számára. Mindkét fél számára folyamatos tanulságokkal szolgál a konfliktus: míg Peking az oroszok döntéseit értékeli, addig Tajvan az ukrán védekezési technikákat elemzi, különös tekintettel a haditechnikai eszközök alkalmazására.
A háború kitörése óta Tajvan egyre nagyobb tempóban próbálja erősíteni saját haderejét. Arra a megállapításra jutott, hogy az ukrajnai háborúban mindkét oldalon kiemelt szerepet játszanak a drónok, amelyet maguk az ukránok is a modern hadviselés jövőjének tekintenek. Egy esetleges kínai támadás elleni védekezésben ezért Tajvan is kiemelt szerepet tulajdonít az eszközöknek, ezért turbó fokozatba kapcsolta a drónok fejlesztését és gyártását.
A sziget védelmi minisztériuma szerint ugyanezt teszi Kína is, erőltetett ütemben fejleszti és növeli katonai drónprogramját, komplett robotosztagokat állítva hadrendbe. A tajvani védelmi minisztérium szóvivője, Sun Li-fang elmondta: az ellenséges fenyegetésre reagálva az ukrán-orosz háború tapasztalatait használják fel, ezért döntöttek úgy, hogy felpörgetik nemcsak a dróngyártást, hanem a kutatás-fejlesztési projekteket is.
A védelmi tárca a cél elérése érdekében magáncégekkel írt alá együttműködési megállapodást, hogy elérje célját, vagyis jövőre már 3000 katonai célokra használható drónt állíthasson elő, ezzel párhuzamosan pedig elhárítórendszereket fejleszthessen.
A tajvani hadsereg a napokban mutatta be legújabb modelljeit, az Albatros kémdrónt, a kisebb, könnyen hordozható Cardinal drónt és a Teng Yung továbbfejlesztett változatát. Ami a jövőt illeti, a tajvani védelmi kutatás-fejlesztés kifejezetten a nagyobb méretű és hatótávolságú drónok szegmensére akar fókuszálni, vagyis előtérbe helyezi a csapásmérő eszközök gyártását.