A német kormány tagjai most azon vitatkoznak, hogy mikor és mennyivel emeljék meg a védelmi kiadásokat.
A tervek szerint Németország 2024-re 10 milliárd euróval szeretné emelni a védelmi költségvetését abból a célból, hogy így tudja finanszírozni az orosz–ukrán háború többletkiadásait. Mindezzel együtt egy kisebb csörte is kialakult a védelmi miniszter Boris Pistorius, valamint a pénzügyminiszter Christian Lindner között e tekintetben. Pistorius a 2024-es pénzügyi tervben szorgalmazza a katonai kiadások 60 milliárd euróra való megemelését, így ekkorára nőne a teljes, e célra elkülönített összeg. Lindner azzal egyetért, hogy növelni kell az ilyen típusú kiadásokat, de a 60 milliárd eurós elkülönített összeggel jóval kevésbé tud azonosulni. Éppen ezért a két tárca között folyamatosak a tárgyalások.
A német kancellár, Olaf Scholz az erre a célra szánt pluszpénzt az adósságból finanszírozott 100 milliárd eurós speciális alapból egészítené ki, amelynek létrehozását a háború kezdetén jelentették be. Ez az alap eredetileg azt a célt szolgálja, hogy a következő években finanszírozza a német hadsereg újjáépítését.
A kancellár szerint ez a speciális alap lehetővé teszi, hogy véget vessen a hadsereg évek óta tartó elhanyagolásának és megfeleljen a NATO GDP 2 százalékos irányelvének. Igaz, a kormány a kezdeti bejelentés óta visszafogta az irányelveit. Többek szerint az idei évben nem lesz meg a kívánt 2 százalék, a realitás az, hogy átlagosan az elkövetkező 5 évben érik azt el. A nehézségek között említhetők a régóta fennálló beszerzési problémák, a megrögzött bürokratikus akadályok, valamint a védelmi cégek lemaradásai.
A védelmi miniszter tervei szerint az idei évben 50 milliárd eurót költenek el a rendes védelmi költségvetésből és 8,5 milliárdot a speciális alapból. Mindezeken felül további 2 milliárd eurót használnak majd fel más forrásból lőszerek és egyéb katonai felszerelések beszerzésére Ukrajna számára, így nőnek a teljes védelmi kiadások nagyjából 60 milliárd euróra.
Legalábbis Pistorius így tervez, de a pénzügyminisztérium nem így számol. Scholz tisztában van azzal, hogy a két tárca ellentétes állásponton van, valamint hogy a költségvetési tárgyalások nem egyszerűek a nettó új hitelfelvétel alkotmányos korlátai miatt, amelyet Lindner az idei évtől állít vissza – hiszen Németország adósságfékjét korábban felfüggesztették, hogy ezzel is segítsék a járvány, valamint a háború hatásainak kezelését.
Scholz mindezek ellenére nem kelti határozott vezető képét, hiszen nem avatkozik bele a költségvetési tárgyalásokba, ehelyett teljesen a két miniszterre bízza azokat.
Borítókép: MTI/EPA/Filip Singer
Miközben itthon tömegek zengik, hogy az anyák szja-mentessége „úgyse” segít, a Spiegel vezércikke a megoldás részének tartja azt, ha a gyermekeket nevelő nők zsebébe több pénz kerül. Különös.
David Petraeus tábornok szerint ezért is nagyon fontos, hogy a NATO továbbra is támogassa Kijevet.
A román gazdasági problémák gyökerét egy súlyos, strukturális egyensúlyhiány, a klasszikus „ikerdeficit-válság” adja.
A kormányszóvivő azért Izraelnek is odaszúrt.
Elmondta a véleményét Orbán Viktorról is.
Nagyon féltik Közép-Európát.
Elképesztő az érdeklődés a digitális polgári körök iránt.
