Az infláció közepette, amikor az árak napról napra emelkednek, és közben a szerb bérek nem követik a drágulást, sőt bizonyos esetben éppen csökkennek is a fizetések, igazi kihívást jelent a bevételek és a kiadások összeegyeztetése. Szerbiában az emberek a legtöbbször azzal szokták a drágulást érzékeltetni, hogy miből mennyit tudnak 1000 dinárért (8,52 euróért, mintegy 3300 forintért) vásárolni.
Nem olyan régen 1000 dinárból lehetett venni egy kilogramm csirkemellfilét, ami még tavaly is 400 dinárba (1332 forint) került, a mellé vehettünk egy liter tejet és joghurtot, ami együtt 200 dinár volt, és még egy minőségibb kenyérre is jutott, hiszen annak az ára nem haladta meg a 100 dinárt. (Az átszámítások során a szerb dinárt 3,33 forintnak vettünk.)
De jutott még salátára, csokoládéra és rizsre is, hiszen korábban annak ára 120 dinár körül alakult kilogrammonként. Most a rizs a korábbi háromszorosába kerül, nem lehet 300 dinárnál olcsóbban találni. Ma a boltban fél kilogramm csirkemellfiléért 350, a joghurtért és tejért legalább dinárt, a kenyérért pedig már 150 dinárt kell adni.
És eddig csak az élelmiszerről beszéltünk, hol vannak még a tisztálkodási szerek, a háztartási vegyszerek. Vagyis ha egy szerb háziasszonyt kérdezünk meg arról, hogy ma mit lehet kapni 1000 dinárért, a legtöbben azt válaszolják, hogy gyakorlatilag semmit, minimálisan valamit, vagyis csak egy zacskónyi apróságot.
Egy átlagos háromfős háztartásban a minimális fogyasztói kosár listáján szereplő élelmiszerek vásárlása nem teljesíthető anélkül, hogy ne kerüljön választás elé az ember:
Nagyon sokat kell kalkulálni, hogy minden, vagy legalábbis a legszükségesebbek beleférjenek a napi 1000 dináros vásárlásba.
Ha napokra leosztjuk mindezt, akkor sokszor súlyos lemondással kell szembesülnünk, ha csak napi ezer dinárunk van. Élelmiszert, tisztálkodó- és háztartási szereket sem tudunkk ma már biztonsággal megvenni, még akkor sem, ha arra szorítkozik az átlagember, amire tényleg nagy szüksége van. Ugyanis a vásárlások után megmaradó fizetésüket a rezsiköltségek, a közműdíjak viszik el.
A nagy üzletláncok árait figyelembe véve, és csakis a legolcsóbb termékek közül válogatva, ha a hétfőt a tejtermék és a tojás beszerzésének szenteljük, akkor a legolcsóbb, 2,8 százalékos zsírtartalmú tejért 135, az egyliteres joghurtért pedig 180 dinárt kell fizetni. A 10-es csomagolású közepes méretű tojás pedig 240 dinárba kerül. Már így is eljutottunk 555 dinárig, vagyis már csak egy fél kilogrammos túró fér bele a napi költségvetésbe, abból is a legolcsóbb, ami 330 dinár. Még talán jut egy félkilós fehér kenyérre is, ami 90 dinár, sőt, jó esetben találunk hatósági áras kenyeret is, ami 57 dinár.
A kedd legyen az étolaj, a liszt és a cukor napja. Ma a boltokban a legolcsóbb napraforgóétolaj ára 212, a fehér liszt kilogrammja 85, a kristálycukoré pedig 115 dinár. Egy félkilós kiszerelésű makaróni 90, a 200 grammos ételízesítő 140, a 100 grammos fűszerpaprika pedig 310, és már el is értük a 952 dinárt, vagyis a visszajáró apróból vehetünk két csészére való instant kávét is.
Szerdán a tisztálkodószerekből válogatva, a legolcsóbb hajsampon 170 dinár, és ebből szerencsére nem kell minden héten vásárolni, ahogy a fogkrémből sem, ami 100 dinár, a szappan 60, a legolcsóbb toalettpapír két tekerccsel 180 dinár. A mosogatószer 170, a mosópor 1 kilogrammos kiszerelésben, mert csak annyira jut, 130 dinár. Öblítőre pedig vagy jut vagy nem, ugyanis az árak 250 dinárnál kezdődnek.
A csütörtök legyen akkor a zöldség napja. A burgonya kilogrammja jelenleg 95, a káposzta 40, a vöröshagyma 130, a sárgarépa 70, a bab 330 dinár, és így is már elértük a 665 dinárt, vagyis vehetünk még egy kilogramm almát 80, narancsot 130 dinárért. Esetleg még egy-két körtét, vagy egy-két banánt a megmaradt 125-ért.
Az ilyen, napokra leosztott vásárlásban a péntek a húsok beszerzésére szánt nap lenne a leggyorsabb. A sertéslapocka a legolcsóbb ugyanis, annak is kilója 580 dinárba kerül, emellé vehetünk még fél kilogramm csirkecombot, ami 210, illetve fél kiló csirkeszárnyat, azt is akciósan, és még a visszajáróból sem marad egy fillér sem. A marhahús szóba sem jöhet, ugyanis annak kilója a legjobb esetben is 1100 dinár, a halak közül pedig a ponty a legolcsóbb, az 680 dinárba kerül.
Így szombatra maradna mindaz, amire még szükségünk van, a papír zsebkendőre, a borotvára, a tisztasági betétre, a mosogatószivacsra, a fertőtlenítőszerre, a vízkőoldóra...
Vasárnap pedig elméletileg megpihenhetnénk, de a számolás itt nem fejeződik be, hiszen az említett kiadásokba nem kalkuláltuk bele a ruházatot, a szórakozást, az utazási költségeket, a gyógyszereket, gyermek esetében pedig az ő ápolására, tanulására és ellátására szolgáló szereket és eszközöket sem.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Eltűnt dokumentumok és megválaszolatlan kérdések.
A politikai botrány elsodorta a Trump-család nagyszabású tervét.
A számok nem tévednek: a javuló inflációt érzékelik a vásárlók is.
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
A baloldali groteszk, torz logikában az özvegy igazságtalan előnyhöz jut – mutatott rá Orbán Balázs.
Magyarországnak sikerült érvényesítenie az akaratát, de Brüsszel továbbra is támogatja a háborút.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
