A vendégek száma 3,2 százalékkal emelkedett idén októberben a kereskedelmi szálláshelyeken, 856 ezer vendég összesen 2,1 millió vendégéjszakát töltött el. A KSH adatai azokat igazolják, akik sikeres évet jósoltak a hazai turizmusnak, januártól októberig a belföldi vendégek 20, a külföldiek 132 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a magyarországi szálláshelyeken, mint az előző év azonos időszakában.
Elemző:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
A külföldi vendégek száma 32, a vendégéjszakáké 27 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A szálláshelyekre érkezett 367 ezer vendég összesen 1 millió vendégéjszakát töltött el – írja a Központi Statisztikai Hivatal. Ezek 80 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 24 százalékkal emelkedett 2021 októberéhez mérten. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 61 százalékát regisztrálták.
A KSH adataiból ugyanakkor az is kiderül, hogy a belföldi vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 17 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A vendégek száma 489 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 1,1 millió volt. Utóbbiak 75 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 14 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
A panziókban és a közösségi szálláshelyeken a forgalom 21, illetve 22 százalékkal csökkent a tavaly októberihez képest. A két legnépszerűbbnek bizonyuló turisztikai régióban, a Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Balatonon a belföldivendég-éjszakák 21, illetve 19 százalékát regisztrálták.
Az összes bruttó árbevétel 42 milliárd forint volt, amely folyó áron 24 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken 28 százalékkal kevesebbet, 2,1 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok a KSH adatai alapján.
A belföldi vendégek 20, a külföldiek 132 százalékkal több (13,2 millió és 9,6 millió) vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron 74 százalékkal nőtt, és 386 milliárd forintot tett ki.
“Az idegenforgalom a járvány elleni korlátozások egy évvel ezelőtti fokozatos feloldását követő élénkülés miatt emelkedő bázis jellemző, de a hazai vendégforgalom visszaesésének hatására 0,2 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma. Ezen belül a belföldiek vendégéjszakái 16,7 százalékkal csökkentek, mivel a hazai vendégek egy része a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése és a megugró infláció, valamint a bizonytalanabbá váló kilátások miatt óvatosabbá válhatott” – véli Suppan Gergely. Ugyanakkor a külföldiek vendégéjszakáinak száma továbbra is erőteljesen, 26,6 százalékkal emelkedett, ami a külföldi vendégek visszatérését mutatja. A szálláshelyek árbevétele így októberben 23,8 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. A helyreállás továbbra is csak részleges a járvány előtti szintekhez képest, ugyanakkor a belföldi turizmus a tavalyi nyári hónapokban teljesen helyreállt, ami magas bázist eredményezett.
A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője szerint
A tavaly májusi fokozatos nyitást követően érdemben élénkült a szálláshelyek forgalma. A járvány enyhülése és a magas átoltottság hatására számos országban szinte minden korlátozást feloldottak, ami miatt kedvező kilátásokkal indult az idei év, egyre több tengerentúli járat is kezd visszatérni. A szálláshelyek forgalmát a felhalmozódott óriási kielégítetlen igény is élénkítette, világszerte megfigyelhető az utazási kedv markáns élénkülése, egyes turisztikai célpontokban történelmi csúcsra számítanak. Az orosz és ukrán vendégek részesedése közel 6 százalékos volt a külföldiek vendégéjszakáinak számában, ami nem túl jelentős, azonban az innen érkező vendégkör az átlagosnál többet költött.
“A korlátozások megszűnése után gyorsan újraindult a turizmus, mivel óriási kielégítetlen igény halmozódott fel az elmúlt két év során, így rengetegen pótolták elmaradt utazásaikat, nyaralásukat, amit alátámasztottak az előfoglalások és a légitársaságok beszámolói a repülőjegy foglalásokról” – mondja Suppan Gergely. Ezt azonban hátráltathatták a repülőtereken és a légitársaságoknál kialakult kaotikus helyzetek, járattörlések, az elégtelen munkaerő-állomány, az üzemanyagárak és az utazási, nyaralási költségek elszállása. Kérdés, hogy az üzleti turizmus milyen gyorsan áll talpra, megtartják-e az elmaradt konferenciákat, kiállításokat, vásárokat, de erre is kifejezett igény várható. Nemzetközi sportrendezvények és a nagyobb nyári fesztiválok megtartása jelentős mértékben élénkítette a turizmust a nyári hónapokban. A távol-keleti járványhelyzet miatt ugyanakkor a távol-keleti vendégkör visszatérése csak később lehetséges. Kockázatot jelent, hogy számos európai országban az infláció érdemben meghaladja a bérnövekedést, így a megélhetési költségek növekedése fékezheti a kilábalóban levő nemzetközi turizmust, a belföldi turizmus dinamikáját pedig a rezsicsökkentés részleges kivezetése törheti meg. A belföldi turizmus helyreállását emellett a magyar háztartások jelentősen magasabb külföldi utazási hajlandósága fékezheti némileg.
így a nem kellően hatékony energiaintenzitású szálláshelyek komoly versenyhátrányba kerülhetnek, a meredeken elszálló költségeket nem tudják áthárítani, így átmeneti vagy végleges bezárásra is kerülhetnek. A közeljövőben kulcskérdés lesz az energiahatékonyság növelése, a megújuló energia felhasználása, az energiatakarékos üzemeltetés, a szigetelés javítása és számos más intézkedés, aminek hatására az energiaköltségek markánsan csökkenthetőek.
A nemzetközi turizmus fokozatos javulását tükrözik a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai is, amelyek meredek felpattanást mutatnak a járvány elleni korlátozások feloldását követően. Októberben a légi utasforgalom 64,1 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, azonban még mintegy 21 százalékkal marad el a három évvel ezelőtti, járvány előtti 2019 októberi szinthez képest.
A 2024-es év eredményeire való visszatekintés mellett hazai trendekről, illetve a longevity turizmusról beszélt Orbán Ráhel, a BDPST Koncept alapítója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Fontos, hogy a kiskereskedelmi forgalom alakulását helyesen értelmezzük – áll a tárca csütörtöki közleményében.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője közölte, kezdeményezik a szobor eltávolítását az EP épülétéből.
Orbánéknak elég megőrizni táborukból, aki jelenleg megvan, és emellett kb. 20-25 billegő körzetre koncentrálni.
